Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Péterné Fehér Mária: „Első a tűzben utolsó a hátrálásban” Lestár Péter és a 71. zászlóalj az 1848–1849-es szabadságharcban

törvényes eszközökkel törvényes alapon indult a szabadság ölébe vezető ösvényen." - fogalmazta meg élményeit visszaemlékezésében Lestár Péter kortársa, az 1848-ban polgármesterré választott Hajagos Illés.

3 Másnap, március 16-án reggel zeneszó mellett nemzetiszín lobogókkal körmenetet tartottak és az „Egyenlőség, Szabadság és Testvériség" eszméit éltették. Ünnepi díszbe öltözött a város, nemzeti színű kokárda nélkül nyilvános helyen szégyenletes volt megjelenni. Ez a lelkesedés nyilvánult meg azon fiatalok magatartásában, akik az ülésező városi tanács előtt - Fejes János választott polgár kíséretében - megjelenve „magukat a belbéke s csend fenntartására a tanácsnak szolgálatára felajánlották". A polgárőrségbe belépni óhajtók részére azonnal aláírási íveket bocsájtottak ki a következő felirattal: „Alólírottak a lelkesedés jelen korszakába a netalán lehető kitörések meggátlására, ideiglenesen a helybeli Tanáts és Választott közönség rendelkezése alá adjuk magunkat. - Költ Ketskeméten Mártzius hó 17-én 1848."

4 Az aláírási íven balásfalvi Kiss Miklós, Fejes János, Hajagos Illés, Ferenczy Jakab, Fórián Károly és több ismert, vagy később ismertté váló kecskeméti személy neve mellett ott találjuk Lestár Péterét is. A fiatalember az első adandó alkalommal tetté akarta váltani lelkesültséget, beállt a polgárőrségbe, vagy ahogy akkor nevezték nemzetőrségbe. Batthyány Lajos miniszterelnök a helyhatóságoknak március 22-én rendelte el körlevelében a nemzetőrség felállítását. Kecskeméten március 26-án már 900on felül volt a jelentkezők száma.

5 A város bel- és külterületének védelme, a rend fenntartása volt a feladatuk. Ideiglenesen tiszteket választottak, gyakorlatoztak, éjjel és nappal őrjáratot szerveztek. Két egység alakult, gyalogos és lovas. Az előbbi századosa Haraszti Imre egykori Ferdinánd huszár, az utóbbié Ferency Jakab helybeli birtokos lett. 12 tagból és 1 elnökből (Nagy Lajos) álló választmányt állítottak fel, amelynek feladatául szabták egy a nemzetőrségre vonatkozó szabályzat kidolgozását.

6 4 őrtanyát állítottak fel a városban, meghatározták az őrök létszámát, a tisztek számát. Minden 10 emberre egy őrmester, minden 20-ra egy hadnagy jutott. (Bizonyos számú sorkatonaság is jelen volt 1848 tavaszán Kecskeméten. Itt tartózkodott a Sándor nagyherceg huszárezred egy része.) A városháza melletti téren a pesti minta szerint a nemzetőrök esküt 1 Hajagos Illés: A magyar szabadságharcz és Kecskemét. In: Emlékkönyv a Kecskeméti HonvédEmléktábla leleplezése alkalmára (Szerk. ifj. Bagi László) Kecskemét, 1892. 69. old. 4 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (továbbiakban:BKMÖL) IV.1604 A szabadságharcra vonatkozó iratok és nyomtatványok gyűjteménye I. téka l/a irat 5 „Városokban s népesb helyeken a vagyonos osztályokból olly őrsereg alkottathatnék, mely már együtt-tartása által is a személy és vagyonbátorságot fenntartatni képes leend." - szólt a miniszterelnöki utasítás. Bona Gábor: A szabadságharc fegyveres ereje. In.: A szabadságharc katonai története. 57. old. 6 A választmány már március 21-én előterjesztette ideiglenes rendszabályait. A 3. pontja szerint: „Felszólítattik minden rendű és rangú polgár, hogy tartsa hazafiúi kötelességének a béke és csend fenntartásához személyes őrködés által járulni." Iványosi Szabó Tibor: Kecskemét 1848/49-ben 56. old. 80