Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Péterné Fehér Mária: „Első a tűzben utolsó a hátrálásban” Lestár Péter és a 71. zászlóalj az 1848–1849-es szabadságharcban

seit. A bástyáknál több ízben meglátogatta kedvenc zászlóalját s a legényekkel órákig beszélgetett.

62 Görgei a magyar sereggel április 21-én érkezett Komárom alá, s másnap, április 22-én keresztültörték az ostromláncot. Ugyanaznap az őrség is kirohant a várból, s a Csallóköz felől táborozó ostromsereget heves küzdelem után átverte a Duna jobbpartjára.

63 A 71. zászlóaljnak jutott ezen harcban az a feladat, hogy éjszaka kompokon keljen át a Csallóközbe, a monostori sáncokat vegye be, s jeladás után a csatát kezdje meg. Háromszor verték vissza a Dunán a partról a zászlóalj katonáit, míg negyedszeri kísérletre - a borzasztó tüzelés közepette előnyomultak és a sáncokat bevették. A zászlóalj ezen tette dicsőítésére vers is született. (Lásd az 5. számú mellékletet!) Amikor ezt a verset a magyar színházban a szabadságharc alatt egy este az egyik legjelesebb magyar színésznő elszavalta, roppant nagy tapssal, éljenzéssel fogadta a közönség.

64 Pest kiürítésének hírére Simunich is felszedte nehéz faltörő ágyúit Komárom alól és visszavonult, de seregeink az ácsi erdőnél harcra kényszerítették. Az osztrák sereg ezután Győr felé menekült. Görgei és a magyar hadparancsnokság Komáromban telepedett meg. Április 26-án Görgei főparancsnok a következő értesítést küldte a kormánynak: „Damjanich és Klapka hadtestei a megszállva tartott Komárom felszabadítását ma végkép befejezték... Halottjaink és sebesültjeink száma: 600, az ellenségé 1000-nél is több. A fő sereg a Duna jobb partján áll, az osztrák sereg visszavonult, amennyire kivehető Győr felé".

65 Komárom felszabadítása után Görgei nem az ellenség üldözésébe fogott, hanem Budát akarta felmenteni, ami május 21-én sikerült is. Klapka Györgyöt május 28-án nevezték ki a komáromi vár parancsnokává. A vár felmentése után szinte azonnal megkezdődtek a helyreállítási munkák. A következő hónapok a felkészüléssel teltek. Nem kis feladatot rótt a vár parancsnokságára a feldunai hadtest ellátása sem. A kecskeméti ifjak nem csak a vár védelmében jeleskedtek, de a helyi újságban is jelentettek meg írásokat. Gömöry Frigyes, aki felépült és visszatért a zászlóaljhoz - az 1849. január 9-én megindult „Komáromi Értesítő"-be írogatott. A и Gracza idézett mű IV. köt. 756. old. "

4 Regény és való 116. old. Avers megjelent a Regény és való 112-116. oldalán, de itt hiányzik az első két versszak. A kecskeméti 1848/49. év emlékére kiadott „Emlékkönyv a Kecskeméti Honvéd-Emléktábla leleplezésére с kiadványban, megjelent 1892-ben, már az első két versszak is olvasható. Itt jelölték meg a szerzőt is, igaz csak álnévvel: „Hiadortól". Az álnév valószínűleg Jámbor Pált takarja, aki 1821. január 16-án született Pakson. 1848-tól Jánoshalmán plébános és a Honderűbe írogatott. A szabadságharc leverése után egy ideig Párizsban élt, Jókai elbeszéléseket fordított franciára. 1859-ben való hazatérése után több újságban, folyóiratban jelentek meg írásai, versei. - Szinnyei: Magyar írók élete és munkássága. í,s Uo. 772. old. "" Hajagos 79. old. 107