Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Péterné Fehér Mária: „Első a tűzben utolsó a hátrálásban” Lestár Péter és a 71. zászlóalj az 1848–1849-es szabadságharcban

zi a személyes szolgálatra, felvilágosíttatván, hogy a szolgálat csak az ország békessége fenntartására irányoztatik, magukat az ország zászlaja alá 3 évre kötelezik, továbbá, hogy a hit letétele alakalmával nyerendő 20 pengő foglaló pénzen, ruházaton, fegyverkeztetésen és terményi illetőségen felül a nemzetőr (honvéd) 8, a tizedes 16, az őrmester 24 pengő krajcár napidíjat húznak".

24 A honvédség a nemzetőrséggel ellentétben katonai fegyelmi törvények alatt állt. A honvédtoborzás május 26. és június 3-a között folyt Kecskeméten. A nagyobb siker érdekében Csányi János javaslatára, Pest eljárását követve az elöljáróság ígéretet tett a beálló iparos legényeknek, hogy a 3 évi szolgálat letöltése után remeklés és azzal járó díjfizetés nélkül azonnal mesterek lehetnek.

25 Június 2-án a főbíró arról tájékoztatta a tanácsot, hogy már két ízben szállítottak Pestre önkénteseket, először 49, majd 58 főt, s még indulásra áll mintegy 50 további fiatal. (Az említett rendelkezésnek volt köszönhető, hogy a honvédnek állt fiatalok 26,3 %-át iparos legények alkották.)

26 A július 5-én megnyíló első magyar népképviseleti országgyűlés a hadügy vonatkozásában fontos döntéseket hozott. Kossuth Lajos július 11-i beszédében a háborús veszélyekre hivatkozva a kormány nevében a magyar hadsereg 200 ezer főre emelését és ehhez 40 millió forintnyi hitelnek a megszavazását kérte. A ház egy emberként kiáltotta: „Megadjuk!" A katonai törvény életbelépéséhez azonban az uralkodó beleegyezésére volt szükség, az pedig késett. Augusztus 13-án egy újabb rendelet látott napvilágot. A kormány önkéntes nemzetőr csapatok kiállítására utasította a helyi elöljáróságot, amelyeket szinte minden tekintetben az első honvédzászlóaljaknál alkalmazott feltételek szerint - önkéntesség, hadi fegyelem, háború idejére való szolgálatvállalás, azonos zsold, a cenzus figyelmen kívül hagyása - kellett szervezni. Az önkéntes nemzetőrség szervezésére két okból került sor. Egyrészt augusztusra nyilvánvalóvá vált, hogy a Délvidéken a gyors győzelem helyett hosszabban elhúzódó hadműveletekre kell felkészülni. Erre a több ízben mozgósított nemzetőrség jellegénél fogva alkalmatlan volt (a 4 heti váltások megszervezése nehézségekbe ütközött). Másrészt Jellacic a császári királyi csapatok élén egyre nyíltabban készülődött a Magyarország elleni katonai intervencióra. Fegyveres erőt kellett teremteni. Ehhez hiányzott akkor még - a király jóváhagyásának elmaradása miatt - a katonaállítási törvény. így a Batthyány-kormány a nemzetőrségi törvény alapján, de annak kereteit meghaladóan, nevében nemzetőr, de valójában honvédzászlóaljakhoz hasonló reguláris alakulatokat kívánt létrehozni.

27 Minden 127 lakos után egy újoncot kellett kiállítani. A kulcsszámokat a hadügyminisztérium megküldte 24 BKMÖL IV. 1504/b Kecskemét Város Tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek 1848. II./1580. sz. 25 BKMÖL IV 1504/b 1848. II./1662. sz. 2,1 Iványosi idézett mű 67. old. 27 Bona Gábor idézett mű 67. old. 86