Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Hermann Róbert: Gáspár András honvéd tábornok

Bátorkeszibe, Köbölkútra és Búcsra. Gáspár jelentette ezt, s egyben azt is, hogy az ellenség Esztergomból Szőny felé húzódik.

w A Poeltenberg-hadosztály négy Sándor-huszára 22-én éjszaka 10 órakor a helyi parasztok segítségével leégette a Párkányt Esztergommal összekötő hidat, s ezzel megakadályozta, hogy az Esztergomba visszavonult cs. kir. csapatok esetleg újabb támadásba kezdjenek. Gáspár egyben közölte a fővezérséggel, hogy Poeltenberg jelentése szerint az esztergomi ellenség megkísérli helyreállítani a hidat, de Poeltenberg ennek megakadályozására nagyobb erőt küldött oda. Poeltenberg Farnád felé küldött különítménye Szőgyénig előnyomult, itt azonban megtudta, hogy a Farnadon álló ellenséget, kb. 500 főt, egy Léváról jövő csapat elfogta.

145 Április 21-én Weiden táborszernagy elrendelte Pest kiürítését, s csapatait megindította a nyugati határszél felé. 22-én a magyar I. és III. hadtestek elérték Komáromot, s észak és északnyugat felől felszámolták az ostromzárat. Április 23-án Görgei arra a hírre, hogy a Vág mögé visszavonult Wohlgemuth ismét Érsekújvár felé tart, a hadsereg hátának biztosítására nem Komáromba, hanem Perbetére rendelte a VII. hadtestet.

146 Gáspár április 23-án Bátorkesziből tudatta a fővezérséggel, hogy a Köbölkútra kikülönített Poeltenberg most érkezett jelentése szerint Farnadnál s Kürtnél több száz ellenséges lovas és gyalogos áll, valószínűleg a Nagysallónál szétvertekből. Ezért Poeltenberg Liptay dandárát 4 löveggel Gyiván át kiküldte, hogy elvágja útjukat Párkánytól, egy lovasosztály pedig Kisújfalun át Kürtre nyomult előre.

147 Gáspár április 24-én reggel 9-kor érkezett Perbetére. Tudatta a fővezérséggel, hogy Köbölkutat megszállva tartja, Párkányba néhány vadászt küldött, s a Zsitva átkelőit megfigyelteti.

198 Április után 1849. április 24-én Gáspár Perbetérői a következő jelentést intézte Görgeihez: „Már több éve annak, hogy olyannyira sínylődöm köszvényes fájdalmakban, hogy az 1846/1847. évben, Bécsben és Morvaországban közel 9 hónapon át teljesen szolgálatképtelenként, nyugdíjaztatásra jegyeztettem magam elő. Egészségi állapotom időlegesen fellépő javulása révén volt csak lehetséges, hogy noha gyakran megerőltetés árán is, ellássam szolgálatomat, amelyre hazám nyomasztó körülményei annál is inkább indítottak, mivel ezt a szolgálatot önfeláldozással szívesen m Gáspár - Főparancsnokság, Köbölkút, 1849. ápr. 22. HL 1848-49. 23/240.; MOL Görgey-lt. Elnöki lev.-jkv. No. 46.; Pongrácz István II. 135. o.; m HL 1848-49. 23/313.; MOL Görgey-lt. Elnöki lev.-jkv. No. 48. 196 HL 1848-49. 23/314.; Pongrácz István II. 140-141. o. 147 HL 1848-49. 23/312. m HL 1848-49. 23/538. 62