Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Hermann Róbert: Gáspár András honvéd tábornok

huszár szó nélkül visszahozta és átadta az órát. Amint azonban vagy 15 lépésnyire elhagyta Gáspárt, a huszár egyet mordult: „Az istenit a német apádnak, ha tudtam volna, nem húztalak volna ki a posványból.. ."

19i A VII. hadtest április 20-án Nagybényére érkezett, s Gáspár az elővédtől azt a jelentést kapta, hogy az ellenség Kernenden van. Gáspár erre csatarendbe állította a hadtestet, lovasságát a jobbszárnyra küldte, majd három csatarendben megindult Kernend felé. A községet már csupán gyenge ellenséges osztagok által megszállva találták, miután a Garam bal partján állomásozó, Horváth János alezredes vezette magyar különítmény a túloldalról lőtte a Kernenden lévő ellenséges csapatokat. Kernenden túl hatolva arról értesültek, hogy Párkány felől erős ellenséges csapatok közelednek, ezért egy üteget küldtek előre, s a lovasságból álló megkerülő oszlopot gyorsabb haladásra utasították. Az előreküldött üteg szorgalmasan lőtte az előnyomuló ellenséges csapatokat, amelyek a es. kir. II. hadtest Csorich-hadosztályának Franz Wyss vezérőrnagy vezette dandárához tartoztak. Erre azok Kőhídgyarmaton át visszavonultak. Közben beérkezett a megkerülő oszlop, s tüzérsége oldalról lőtte az ellenséget. Az ágyúzás több mint egy órán át tartott, majd az ellenség lassan visszavonult. Wyss tüzérsége még néhányszor tüzelőállást foglalt, de végül az egész dandár Párkányig vonult vissza. A Wyss-dandár átkelt a Dunán és visszavonult Esztergomba. Gáspár nem üldöztette az ellenséget, noha Pongrácz István őrnagy és Zámbelly erre határozottan kérte őt, mert abban reménykedtek, hogy a párkányi vasúti töltésen megszoríthatják az ellenséget.

192 Április 21-én a hadtest Köbölkútra vonult, Bátorkeszit szintén egy dandár szállta meg. Görgei utasította a hadtestet, hogy aznap Esztergom felé hajtson végre erőltetett kémszemlét, de Gáspár ezt elmulasztotta. Görgei ezért április 21-én felelősségre vonta, mire Gáspár azzal védekezett, hogy Horváth János alezredes jelentése szerint az ellenség maga rombolta le a kövesdi hidat, s a beérkező hírszerzői jelentések szerint kiürítette Párkányt és Esztergomba vonult vissza. Miután az ellenség kiürítette a környéket, s így az biztossá vált, „legalázatosabb alulírott az anélkül is igen elfáradt csapatokat a legjobb szándéktól (és nem szolgálati hanyagságtól) vezettetve kímélni akarta".

193 Április 22-én azonban a hadtest mégis végrehajtotta a felderítést. Miután Gáspár és Zámbelly megállapították, hogy a túlparton lévő ellenséges tüzérség miatt a hidat nem lehet világosban jelentős emberveszteség nélkül megközelíteni, egy osztagot helyeztek el Párkányon azzal a megbízatással, hogy a sötétség beálltával próbálja meg felgyújtani a hidat, majd a hadtest visszatért 191 Sáfrány Mihály „Miskolci Ref. Lyceumot" végzett diák, az 1848-49. szabadságharcban önként részt vett honvédtüzér hadnagy, később lelkipásztor emlékiratai. Összeállította vitéz Sáfrány Géza ny. altábornagy. Miskolc, 1941. 54. o. m Böhm - Farkas - Csikány 119-120. o.; Zámbelly Lajos 109-111. o.; Pongrácz István II. 130-133. o.; A feldunai hadtest 237. o. 193 Gáspár - Főparancsnokság, Köbölkút, 1849. ápr. 21. [22.] MOL Görgei-ir. 1. doboz.; Görgey-lt. Elnöki lev.-jkv. No. 47. 61