Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban I. Szenttamástól világosig (Kecskemét, 1998)

Jegyzetek

201. „... vagy kozákdolmány és sapkával. " SZALKAY, uo. 202. Szalkay 1881-ben: ,J)e még mielőtt zászlóaljam, amely a leghátulsó utócsapatot képezé, végkép bevonult volna a hegyek közé, a nagyszál hegyre vezető út kanyarulatánál igen rajok melegített az oroszokra. Ók. t. i. azt hivén, hogy már mi isten tudja hol járunk a hegyek között, bátran jöttek azon fölfelé, legelöl egypár ágyúval. Azonban én embereimet kétfelől az út mellett felnyúladozó sziklák mögé elrejtvén, csak azt vették észre, midőn mintegy 50 lépésnyi távolságból, mindkét oldalról közibök egy de Chargot lövettem. Nyakra-főre rohantak vissza le a hegyről, és én mindaddig lövettem az utat, mignem láttam, hogy a kozákok mindkét oldalról a szőllők között kezdik megmászni a hegyet macska lovaikon, mindenik egy-egy gyalogost véve fel magához a kengyelbe és már bekerítéssel fenyegetnek bennünket. " SZALKAY, uo. Nagyszál hegy: Naszály hegy. 203. Respectai: tisztel. 204. Szalkay 1881-ben: ,Azonban én úgy hiszem, hogy ez is Görgei műve volt, miután későbben kiviláglott, hogy abból egy betű sem volt igaz, hanem csak Görgei akart bennünket ijesztgetni, mert megjegyzendő, hogy ő a más két hadtesttel mindig két állomással előbbre járt, mint mi, és július 22-én Rimaszicsról Rüdiger orosz tábornoknak egy írott felhívását küldte hozzánk, azaz Nagy-Sándor hadtestéhez. " SZALKAY, KECSKEMÉT, 1881. dec. 18. Melléklet. Görgey visszaemlékezései szerint az első orosz hadikövetek az utóvédnél, Nagysándornál jelentkeztek, aki Görgeyhez küldte őket. Görgey korrekt választ adott Rüdigernek. GÖRGEY Artúr, 1988. 286-287., 304-306. 205. Szalkay 1881-ben: „Ne okozzon tehát minket senki a fegyverlerakásért, mert ha Világosnál is minket kérdezett volna meg Görgey, mi akkor is ugyanez értelemben felelénk. Haj! de ott már nem is kérdezett bennünket senki, és mit tehettünk volna mi ott, a már egy maroknyira leolvadott csapat, százezrek ellen. " SZALKAY, uo. 206. „Más szóval, hogy játsza el I. Napóleon szerepét. " SZALKAY, uo. Diktátor: teljhatalmú katonai és polgári vezető. Ugyanerről: KOSSUTH Lajos, 1987. 518. Kossuth viddini levele 1849. szept. 12. 207. Brutusa: Az ókori köztársasági Rómában Caius Julius Caesar örökös diktátornak kiáltotta ki magát. Kr. e. 44. március idusán a szenátus épületében meggyilkolták az összeesküvők, akiknek élén Marcus Brutus, Caesar fogadott fia és Caius Cassius állt. 208. „De amivel ezen alávaló bosszúját leginkább kitüntette, melylyel aljas ármánykodásaira irányunkban a koronát föltette, az a debreczeni csata volt. " SZALKAY, KECSKEMÉT, 1881. dec. 18. Július 21-én az I. hadtest Nagysándor József irányításával utóvédként Rimaszécs felé indult. Görgey alkalmatlannak tartotta az irányításra Nagysándort, visszaemlékezéseiben is megemlíti, hogy a Poeltenbergtől Balassagyarmatnál átvett hátvédi szolgálatot nem teljesítette, az augusztus 2-i debreceni megverettetést pedig különösen nagy hibának tartotta: Nagysándor nem tért ki az orosz túlerő elől, amikor - verőfényes délben - rajtaütöttek a magyar seregen, a tábornok nem volt ott a hadtest élén, hanem a városban, díszebéden... A tízszeres orosz túlerővel való összecsapás súlyos veszteségekkel járt. GÖRGEY Artúr, 1987. 334-341. 209. A kéziratokban: csalattatásaink. 210. Parlamentair: parlamenter, fegyverszüneti vagy egyéb kérdésekben az ellenfélhez küldött katonai személy. 90