Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban I. Szenttamástól világosig (Kecskemét, 1998)

Jegyzetek

zánk... szóval láttuk büszke seregét rémülve futni előttünk, hogy menekülhessen minél előbb által a vizén, a széles Dunán... " SZALKAY, uo. 162. „Aulich tábornok vezérlete alatt egy hadtestet hagyván hátra az ellenségnek Pest körüli látogatása és szemmel tartása végett... egy hegy alatt táborban háltunk". SZALKAY, uo. (a közlemény vége). Kossuth Gödöllőn történt megszállásáról: Kossuth Lajos jelentése az Országos Honvédelmi Bizottmánynak az isaszegi győzelem után: „késő éjjel van, s én fárad­tan, de nyugodt kebellel azon nyoszolyában hajtom álomra fejemet, melyről ma reggel riadva szökött ki Windisch-Gr ätz, futásban keresve menedéket az igazságos Istennek hadseregünk vitézségében nyilatkozó bosszúja elől". KLÖM XIV, 838-839., KOS­SUTH Lajos 1987. 587-588. 163. Götz tábornok: császári királyi vezérőrnagy, dandártábornok. 164. „... pihent csapatok által jobbról a szőllőhegyek megett akartak túlszárnyalni bennünket..." SZALKAY,KECSKEMÉT, 1881. nov. 6.1. old. 165. „... szavai, valahányszor elnyargalt hátunk megett. (Mert a veszedelmes síkon [massa formier] itt - hála vezéreink bölcs belátásának - miután ellenséges lovasság közelünk­be nem jött - mind eddig elmaradt, míg az ellenséges csapatoknak épen az volt legna­gyobb veszedelmük, hogy sűrű tömegekben jöttek ellenünk, s azért tettek kartácsaink közöttük oly iszonyú pusztítást. " SZALKAY, 1881. nov. 6. 2. old. Massa formier: sűrű, rendezett, zárt alakzat, „osztálytömeg". Kartács: tüzérségi lövedék, ólomgolyóval vagy vasdarabbal töltve. 166. Szalkay 1881-ben: „Tehát tisztelet az érdemnek, habár idegen is volt az!" 167. „... nagy tüzeket raktunk és azok mellett többnyire ébren töltöttük az éjt. Csupán az volt bajunk, hogy vizet nem kaphattunk és borban kellett megfőznünk a jó bárányhúst. Ezt csak azért említem meg, hogy a hol víz nincs, a bor is jó ám - ha van ". SZALKAY, KECSKEMÉT, 1881. nov. 6. 2. old. 168. „... mint megannyi szigetek a nagy Óceánon". SZALKAY, uo. 169. „a mi jó németeink". SZALKAY, uo. 170. A KECSKEMÉT с lap 1881. nov. 6-i közleményének vége. 171. Szalkay 1881-ben: borzasztóan szép egy ily nagyszerű csatát fényes napvilágnál nézni, de sokkal borzasztóbban szebb benne résztvenni: még most is mindannyiszor megpezs­dül ereimben a vér, ha rágondolok valamelyikére ezen csatáknak, érzem, hogy most ta­lán képes volnék megőrülni és a legnagyobb gyönyörrel neki rohanni a legirtózatosabb veszélynek inkább, mint valaha ismét letenni fegyveremet. Valami elragadó érzés kapja meg egy ily csatában az embert, midőn körülötte vész és vihar dübörög, azt hiszi, hogy az egész világ egy óriási csatahelylyé vált és romhalomba fog omlani véle együtt, és őrült elragadtatásában mitsem eszmélve a csatán kívüli világra, egyedül ebben találja élvezetét, örömét és minden gyönyörét, vakon rohan minden veszedelemnek és a hal­doklók hörgése a csatárok ordítozása, az ágyúk dübörgése a puskák ropogása, a harso­na és dob pokoli lármája néki mennyei zeneként hangzanak füleibe. Azonban ilyesmire csupán egy, a népek szabadságáért rajongó lélek képes, ki utálja és megveti az uralkodó zsarnoki rendszert, ki fenékig áthatva van azon eszmétől, hogy vagy legyen az emberi nem önálló és szabad, vagy ha az nem lehet, következzék be egy irtózatos vihar, támadjanak fel egymás ellenébe népek és zsarnokok, dühödjenek fel ellenökbe minden elemek, és legyen egy hajborzasztó vihar és pusztítás az egész földön., eméssze fel maga magát az egész természet és enyésszék el az örök semmiségbe, hogy álljon elő helyette egy szebb, egy jobb világ!" KECSKEMÉT, 1881. nov. 13. 1. old. 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom