Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

nem bántotta meg Lipótot, aki az ellenkező nézeten volt, de a minisztereit, e terv kiötlőit annál inkább. De ha Széchényi ezeknél gyűlöletet, honfitársainál annál nagyobb szeretetet szerzett magának.

484 LXVI. Ez volt a legfőbb oka annak, hogy Lipót az ő munkáját gondolta igénybe venni a Rákóczi zavargásának lecsendesítésére. Volt egy bizonyos Scalvinioni nevű olasz, aki a császár udvari inasából lett báró és akit igen nagy barátság fűzött az érsekhez. Ez kapott utasítást, hogy levélben érdeklődjék ez ügyben nála. 1703. december 10-én ezt írta neki:

485 „Az a lelkesedés, mellyel minden veled kapcsolatos dologban viseltetem, uram, arra ösztönöz, hogy a magyarországi mozgalmak alkalmából az egész udvarnak tudomására hozzam a te kiváló adottságaidat és főként a császári felség iránt mindig tapasztalt feddhetetlen hűségedet. Te uram, minden magyarnál jobban ismered a legalkalmasabb utakat, melyekkel ez a gyászos lázadás lecsillapítható. Ezáltal alkalom nyílik majd arra, hogy magasságod régi szándéka és vágya szerencsével járjon. Ezért kérlek, minél előbb tudasd velem, hogyan lehetne kideríteni, hogy mi a tényleges oka és alapvető kiindulópontja ennek a nagy lázadásnak; miféle indítóokok vitték odáig az ország lakóit, továbbá, hogy miféle bajok várhatóak. Mindenben ajánlom szolgálatomat, amire csak alkalmasnak tartasz, akár általánosságban, akár különlegesen ezekben a téged érintő dolgokban, mély tisztelettel..."

486 A „magasságos" címzést adja titkár történeti művében a levelek egy részét csak tartalmi kivonatban vagy kihagyásokkal (vagy éppen francia fordításban) ismerteti - de oly módon, mintha az az eredeti szöveg lenne, ami Katonát is megtévesztette, így ő is ebben a formában közölte azokat (kivéve a franciául írtakat, amelyeket visszafordított). Az ilyen esetekre jegyzetben felhívtuk a figyelmet, továbbá általában az Histoireidézeteknél közöltük a megbízhatóbb Miller-kiadás vonatkozó helyének oldalszámát, amennyiben erre mód nyílt. Brenner Domokosra még l. Benda Kálmán: Rákóczi és a Vatikán. Brenner apát küldetése XI. Kelemen pápához. In: Történeti Szemle 1959 (2) 8-24.; Köpeczi Béla: II. Rákóczi Ferenc emlékiratai. In: Rákóczi: Emlékiratai 427-450. Uő: Brenner Domokos, a Rákóczi-szabadságharc és a bujdosás diplomatája és publicistája. Bp. 1996. 484 /. Lipót a magyarországi adó növelése céljából hivatott Bécsbe több magyar főurat 1696 novemberében. A császár azt kérte, hogy a megjelentek járuljanak hozzá az új adórendszerhez, mely a nemesek megadóztatását is magában foglalná. Ezt a magyar méltóságok - illetve a források szerint Széchényi Pál - visszautasította, hivatkozva az országgyűlés adókivetési jogára és a nemesi adómentességre. Am az udvar a következő évben külön bizottságot szervezett a magyar adóügyekre, amely egy új rendszert dolgozott ki: eszerint az országot három fő kerületre osztották, melynek élén magyar főurak szervezték meg az adó kivetését. A budai kerület élére magát Széchényi Pált állították (1703-ig betöltötte tisztségét), ami jelzi, hogy az érsek előző évi ellenszegülését hiba volna túlértékelni - még akkor is, ha kinevezése erősen célzatosnak vélhető. A kerületi bizottságok feladata egyben a tervezett évi 4 millió forintos adó (az 1696. évinek a duplája) előkészítése volt, amelyet Lipót 1698ban - újabb sikertelen bécsi tanácskozás után - rendeletileg be is vezetett. Minderre l. Bártfai: Széchényi-család I. 218-220.; Iványi Emma: A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a Rákócziszabadságharc előtt (1697-1704). In: Levéltári Közlemények 44-45 (1973-1974). Bp. 1974. 211240.; R. Várkonyi: Magyarország története 96-97. 485 Histoire II. 107. Az idézett helyen olvasható francia nyelvű levél, melyet Katona itt latinra visszafordított, az eredeti levél rövidített átirata. Az eredeti levelet l. Miller: Epistolae I. 35-39. 486 1703 végén Bécsben tanácskozást tartottak a magyarországi helyzetről, melyen Scalvinioni gróf 98