Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)
pedig hátrahagyva egész táborát és összes poggyászát, fejveszett futással volt kénytelen menekülni; míg a mi részünkről, írja, csupán ötszáz ember veszett oda. 478 LXIV. Lipót a nagy győzelem fölött érzett örömében a kalocsai érsekeket, akiknek területén ez történt, régi bácsmegyei főispáni tisztségükben megerősítette: 479 „Mi, Lipót... emlékezetül adjuk... hogy jóakarattal megvizsgálva kedvelt hívünk, Krisztusban tisztelendő atyánknak, Széchényi Pálnak, a kalocsai és bácsi kánonilag egyesült egyházak érsekének, a veszprémi püspökség kormányzójának és ugyanott örökös főispánnak, továbbá tanácsosunknak hűségét és hűséges szolgálataival szerzett érdemeit, nemkülönben kiváló erényeit, és lelki adottságait, Bács megye főispáni hivatalát, azaz tisztségét, amelyet felségünk már azelőtt jóságosan időlegesen neki juttatott és eddig dicséretesen, teljes megelégedésünkre viselt és birtokolt, ugyanazon Széchényi Pálnak és utódainak, a kalocsai és bácsi kánonilag egyesült egyházak leendő érsekeiknek a főispáni hivatalt illetve tisztséget összes szokásos joghatóságával és megszokott bevételeivel, jövedelmeivel és hasznaival együtt örökös jogon kegyesen adni és juttatni ítéltük; úgy azonban, hogy tartozik és köteles nekünk a hűségesküt letenni, mindenkinek személyi válogatás nélkül egyenlően törvényt és igazságot szolgáltatni, az összes Bács megyében élő karokat és rendeket jogaikban, szabadságaikban, előjogaikban megőrizni; ezen felül figyeljen és őrködjék azon, hogy ama megyéből a királyi kamaránknak járó minden jövedelmet nekünk és kamaránknak hűségesen beszolgáltassanak; utasításainkat ő maga is szem előtt tartsa és mindenki mással, akik abban a megyében élnek vagy tartózkodnak, tartassa be; ellenségeinknek álljon ellent, barátainkkal a barátságot őrizze meg; sőt adjuk és juttatjuk [t. i. e tisztséget] jelen írásunk erejével. Ennélfogva nektek, hűséges, főtisztelendő, tisztelt, tekintetes, nagyságos jeles, nemes és bármi más állapotú, méltóságú és helyzetű, birtokos és egyéb Bács megyei lakosnak és lakónak, alattvalóinknak ezen sorainkkal szigorúan meghagyjuk és parancsoljuk, miszerint nevezett Széchényi Pált mostantól a jövőben igazi, törvényes, kétségtelen főispánotoknak tartsátok, bírjátok és tekintsétek, bíráskodásának és bíróságának segítsetek, végül minden megengedett és szokott dologban illetve ügyben joghatóságának magatokat alávessétek és engedelmeskedjetek. Kelt... október 16-án, az Úr 1698. évében." LXV. Ilyen kegyben részesítette Lipót Széchényit és nem sértődött meg, sőt inkább kedvét lelte az érsek nyíltszívűségében, amikor az egy bécsi tanácskozáson szembefordult a császár minisztereinek véleményével. Károlyi Sándor 480 saját kora kéziratos történetében írja, hogy részt vett ezen a tanácskozáson. „Akkor - úgymond az ország színe-virágát kihívták az országon kívül Bécsbe, ahol súlyos dolgokat terjesztettek eléjük megvitatásra. Bevallom - teszi hozzá -, az előterjesztésekre 478 Az 1697. szeptember 11-én lezajlott zentai ütközetről, illetve az ez évi török hadjáratról l. Szakoly Ferenc: Hungária eliberata. Budavár visszavétele és Magyarország felszabadítása a török uralom alól. 1683-1718. Bp. 1986.113-117. 479 Katona: História eritica XXXVI. 1994. sz. Fejezetszámot ért ezalatt (oldalszám: 69-70). 480 Károlyi Sándor gróf (1669-1743), Szatmár vármegye főispánja, majd kuruc generális. 96
