Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)
szerepelt volna. Ezért csak Horváth és Pray hitelére támaszkodva soroltam be őt a kalocsai érsekek közé. 398 Úgy látszik, alatta nyerte el Szlovenchich Mátyás zágrábi olvasókanonok a kalocsai-bácsi nagyprépost címet, 399 melyet 1673. március 16-án vitt magával a sírba. 400 72. IV. GYÖRGY 1668-tól 401 L. 9^ <->^ 7P.C zéchényi György nagy hírnevet szerzett jótékonyságával: „a bőkezűség csodájaként" emlegették. Szécsényben látta meg a napvilágot, ahol atyja katonatiszt volt. A bécsi Pazmaneumban végezte bölcsészeti tanulmányait, majd sellyei lelkész, három hónapra rá pedig esztergomi kanonok lett. Nem sokkal később a vágújhelyi prépostságot nyerte el. Ezen kisebb papi tisztségek után fényesebbek jöttek: 1643-ban csanádi, 1644-ben pécsi, 1648-ban veszprémi, majd 1658-ban győri püspök lett, melyhez 1668-ban a 398 L. Pray uo., ül. II. 85.; Horváth: Natales 159-160. 399 L. a 19. jegyzetet. 400 Petretich Péter (1604-1667) Sosicében született horvát katolikus családból. A gimnáziumot a jezsuitáknál végezte, majd 1629-ben Bécsben, az ottani horvát kollégiumban folytatta tanulmányait. Még ott tartózkodása idején, 1632-ben kanonokká nevezték ki Zágrábban. 1633-ban befejezte tanulmányait. Pappá szentelték, majd visszatért Zágrábba. 1635-1639 között a zágrábi papnevelde igazgatója volt. 1637-ben a zágrábi káptalan őt küldte a pozsonyi országgyűlésre. 1640-ben főesperességre, 1643-ban prépostságra emelkedett, majd 1648. február 4-én zágrábi püspökké nevezték ki, amit 1649-ben a pápa is megerősített. Püspöksége alatt felújíttatta a zágrábi püspöki várat, a főtemplomot és annak orgonáit, varrodát alapított miseruhák készítése céljából, továbbá támogatta az egyházi művek kiadását is. Neve alatt jelent meg az első horvát kaj-nyelvjárású evangéliumfordítás (Szveti Evangéliumi... Graz 1651.), melyet saját pénzéből nyomtatott ki, de mára már bizonyítást nyert, hogy nem tőle származik a mű. A bibliafordításra még l. Szegedy Rezső: Adalékok a horvát kaj-nyelvjárás hungarizmusainak történetéhez (Petretics Péter evangéliumos könyve). In: Nyelvtudományi Közlemények 44 (1915-1917) 35-66. Petretich figyelme kiterjedt egyházmegyéje török uralom alatti részeire is: Nikolich Péter ferences barátot vikáriusává tette a hódoltsági területeken, aki meglátogatta 1660-ban e vidékeket és útjáról jegyzeteket készített. L. Farlati: Illyricum sacrum V. 582-583. Püspöksége idején nagy gondot okoztak számára a horvátországi szerb görög katolikusok és püspökeik (svindici püspökség), akik a római egyházzal való unió óta (1611) többször is szembekerültek - részben joghatósági, részben liturgikus ügyekben - a zágrábi egyházfőkkel. Petretich két emlékiratot is készített a királynak (História de Valachorum in confiniis Regni Slavoniae degentium Episcopatus origine, progressu et effectibus, 1662; Relatio de episcopatu Svindiciensi, anno 1667. Caesari facta), melyekben a közte és a görög katolikus főpapok között kialakult ellentétekről tett jelentést. 1666-ban kalocsai érsekké nevezték ki, de egy évvel később meghalt. Személyére még l. Farlati: Illyricum sacrum V. 580-585.; Mijo Korade: Petar Petretic. In: Zagrebacki Biskupi 333-339. 401 Téves adat, Széchényi Györgyöt 1667. november 19-én nevezték ki kalocsai érsekké (l. Királyi Könyvek 14.34.), pápai megerősítése pedig 1678-ban történt (l. Hierarchia catholica V. 164.). 11
