Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

kalocsai érsek címét is megkapta.

402 Végül 1685-ben esztergomi érsekké tették meg.

403 Négy évvel korábban ünnepelte papsága jubileumát, amikor is a bécsi jezsuita akadémiai templomban, ahol 50 évvel azelőtt első áldozatát mutatta be Istennek, Lipót császár jelenlétében újította meg áldozatát. Mikor az uralkodó fiát, Józsefet a Buda visszafoglalását követő évben, 1687-ben Magyarország első örökös királyává koronázta,

404 a következő szavakkal üdvözölte: „Jöjjetek ki Pannónia fiai és leányai, és lássátok királyotokat, Józsefet a koronával, mellyel anyja, az esztergomi érseki egyház koronázta meg... Mit érzel, szentséges császár, mialatt magad előtt látod koronás fiadat? Már nem is országoknak királya, hanem királyok királya és atyja vagy! S mit érzel te, felséges anya? Szültél, vagy hogy úgy mondjam, alkottál egy királyt, a királyt pedig királyok fölött uralkodóvá tetted!... De hogy rád térjek, József, milyen boldog lehetsz te most! Ezt a boldogságot felséges szüléidtől kaptad, s egyben vissza is adod, mert csak akkor boldogok ők igazán, ha te az vagy. Nézd meg most, király, mi fölött kaptad meg a hatalmat a koronával. Ez egy olyan ország... mely tágas, nemes, aranyban, ezüstben gazdag, de legnagyobb érdeme az, hogy nemcsak a földje gazdag, hanem királyai, vezérei, szent püspökei dicsősége se szorul senki mögé! Csak az van tehát hátra, hogy a koronával és országgal elnyert apostoli név felségét tetteid dicsőségével igyekezz fölérni! Élj boldogul tehát, király, kit Isten és népeid szeretnek, légy a nagy ősöknél nagyobb, terjedjen erényed addig, ameddig elődeidé soha..."

405 LI. Ezt a beszédet már mint esztergomi érsek tartotta; most hallgassuk meg, hogyan beszélt ő 1671. április 12-én, mint kalocsai érsek Lipóthoz, mikor az élelmiszerek eladása után új adót, vagyis illetéket akart kiszabni a magyarokra:

406 „A tőlem telhető legmélyebb alázattal esdekelve kérem szentséges felségedet, hogy a legutóbbi adózási rendeletet kegyeskedjék felfüggeszteni, hogy addig, míg a felséges uralkodóház hű tanácsosainak véleményét és mások könyörgését meghallgatja, ne lépjen hatályba. Máskülönben ebben a már így is elpusztított országban bizonyosan sóhajok 402 Téves, l. az előző jegyzetet. 403 Az 1685. március 21-én kelt kinevező oklevelet l. Királyi Könyvek 14.155. 404 /. Józsefet (1678-1711) 1687. december 9-én koronázták magyar királlyá Pozsonyban, de csak 1705ben, apja halála után kezdett el uralkodni. 405 A beszéd teljes szövegét l. Decennium 18-23. 406 Fragmenta 242. Katona téved, az általa említett fogyasztási adót csak 1671 nyarán (mások szerint 1672. január 1-én) vezették be, így az érsek arról április 12-én még nem írhatott. Amit itt Széchényi György sérelmez, az az 1671. március 21-én kibocsátott adórendelet, amely a Magyarországon állomásozó teljes császári haderő eltartására kötelezte a lakosságot. Az általános felháborodás miatt az udvar június 6-án újabb adópátenst tett közzé, amely felére csökkentette az adóterheket. De hogy az így keletkezett hiányt pótolják, rövidesen bevezették a már fent említett új adófajtát (accisa), amelyet a szeszesitalok, hús és gabona adásvétele után kellett forgalmi illeték formájában fizetni. L. Benczédi László: Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon (1664-1685). Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 91. Bp. 1980. 49-52.; Bártfai: Széchényicsalád I. 140-145. A tévedés amiatt keletkezett, hogy Katona - csakúgy, mint forrása, a Cornell János (1686-1748) által írt Fragmenta -nem ismerte a rendeletek pontos kibocsátási idejét. Még l. Katona: História eritica XXXIII. 930-933. 78