Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

akart, mely az esztergomi metropolita joghatósága alatt áll. Pázmány Péter esztergomi érsek kifogást emelt és kérte a pápa, továbbá a szertartások szent kongregációjának véleményét. Az ő javára született döntés, amint a Rómából kelt levél tanúsítja:

232 „Miután megkaptuk méltóságod levelét, a jeles atyák, a szent szertartások elöljárói, arra a véleményre jutottak, hogy semmiképpen sem megengedett dolog, hogy a kalocsai érsek az esztergomi egyházmegye területén belül keresztet vitethessen maga előtt, vagy az érseki palástot használja. Megparancsolták, hogy ezt a véleményt, melyet ugyanazon atyák egyhangú szavazással hoztak, szentséges urunk pedig apostoli beleegyezésével megerősített, küldjem meg a nevezett érseknek azzal a jóindulatú figyelmeztetéssel, hogy az ilyen magasabb kitüntetésektől szentséges atyánk utasítása szerint teljes mértékben tartózkodjék. Méltóságod újra és újra gondoljon arra, hogy szelíden kezelje mindkét dolgot és egyházi férfihoz illően megértőnek mutatkozzék annak tudatában, hogy az atyáktól és az egyháztól előírt szertartásokat megőrizni nem ér annyit, hogy ezek miatt Istennek szentelt férfiak között viszálykodások magva keljen ki. Isten őrizze meg méltóságodat kegyelmének erősségével. Rómában, 1625. március 1-én. Méltóságod legodaadóbb testvére, Monte bíboros." XL. Ezt a döntést ugyanazon bíboros közölte ugyanazon a napon Telegdi Jánossal a következő levélben:

233 „Miután a szent szertartások kongregációjában előterjesztették a főtisztelendő esztergomi érsek kérvényét, a méltóságos atyák arra a döntésre jutottak, hogy méltóságod az esztergomi egyházmegye vagy a nyitrai püspökség területén semmiképpen sem vitethet keresztet maga előtt és az apostoli széktől nemrég elnyert érseki palástot sem viselheti. Szentséges Urunk megparancsolta, hogy ezt a döntést, melyet helybenhagyott, közöljem méltóságoddal azon atyai intelemmel, miszerint legyen meggyőződve arról, hogy annak szem előtt tartásával ő nem annyira az egyházi szertartásokért, mint inkább az Isten egyházában levő zavarok kiirtásáért harcol. De azt se gondolja méltóságod, hogy így hiába engedték meg méltóságodnak a palást viselését. Ugyanis halálodtól kezdve - mely minél későbbre tolódjék ki - hozzád kapcsolódik a szent kánonok rendelkezése alapján és mint tulajdon egyházad dísze örökké arra fogja serkenteni méltóságodat, hogy kéréseivel és könnyeivel a kalocsai egyházat a török zsarnok uralmából visszaszerezze. Arra kérik az atyák méltóságodat, hogy az apostoli szék utasításának kifejtésében (talán betartásában)

234 olyannak mutassa magát, amilyennek a fentebb említett hónapokban mutatta magát, a római kúria bizonyságára. Amire minden segítségünket szívesen fölajánljuk és az Úrban üdvözletünket tolmácsoljuk." Pázmány azonban bizonyos napokon megengedte Telegdinek az érseki palást viselését, hogy ne csak halála után ékesíthesse őt:

235 „Mi, Pázmány Péter, Isten irgalmából esztergomi érsek, emlékezetül adjuk... hogy, miután méltóságos és főtisztelendő Telegdi János, a kánonilag egyesített kalocsai és bácsi egyházak érseke, a 232 Katona: História eritica XXXI. 69. 233 Uo. 70. 234 A zárójelben található szöveg Katona bejegyzése. Nyilván elírásra gyanakodott, ezért egy másik olvasatot javasolt („in explicandis mandatis" helyett „in explendis mandatis"). 235 Katona: História eritica XXXI. 71. 61