Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)
„azt határozta magában, hogy Rudolf császár megbékítésére követeket küld Prágába; e nagy jelentőségű feladat sikeres elvégzésére Napragi Demeter erdélyi püspököt jelölte ki, 200 aki abban az időben a kancellári tisztet töltötte be". Az ő közvetítésével Báthory Rudolf kegyébe visszajutva új szerződést kötött. 201 Mikor Erdély ügyei zavarosra fordultak, a nemkatolikusok mesterkedése folytán 1601-ben elűzték Erdélyből Napragit. 202 A címet egy darabig még megtartotta, de mikor Magyarországon - mint láthattuk - más székeket nyert el, azonnal lemondott róla. Miután a linzi birodalmi gyűlésre szóló követséget is elvállalta 1614-ben, 203 a sok munkától megtörve, sírfelirata szerint 204 63 éves korában, 1619. március 25-én meghalt. Neki köszönhetik a győriek Szent László koponyáját, mely most már ezüsttartóba van téve. Ő vásárolta vissza 205 az erdélyi nemkatolikusoktól, akik 1565-ben Váradon föltörték Szent László sírboltját. 206 199 Katona: História eritica XXVII. 560. 200 Katona kihagyja az idézetből Bocskai Istvánnak, a másik követnek a nevét, talán mert nem akarta szerepeltetni Napragi mellett a későbbi „lázadó "főurat. A pontos szöveget l. Bethlen: História IV. 177. 201 Katona: História eritica XXVH 584. Az 1599. április 6-án megkötött szerződést megelőzően Báthori Zsigmond követei tudta nélkül újból lemondott és a trónt unokatestvérére, a lengyel-barát Báthori Andrásra bizta. Miután a visszatérő követek hiába próbálták az új fejedelmet Habsburg-barát politikára rábeszélni, Bocskai eltávozott Erdélyből, Napragi pedig visszavonult gyalui birtokára, ám a gyanakvó fejedelem hamarosan börtönbe vetette. Minderre l. Bethlen: História IV. 177-257.; Szamosközy István történeti maradványai. In: MHHS XXL, XXVIII-XXX. XXX. 85-90.;Jenéi: Napragi Demeter 142. 202 Napragi politikai bukását főleg az okozta, hogy az Erdélyt a prágai udvarral egyetértésben elfoglaló havasalföldi Mihály vajda mellett, aki intézkedéseivel hamar népszerűtlenné tette magát az erdélyi rendek előtt, kezdetben jó viszonyt ápolt és a kancelláriai tisztséget is vállalta. Habár kapcsolatuk később megromlott és a püspök elhagyta a fejedelemséget, a vajda bukása utáni 1601-es országgyűlésen az erdélyiek - nem felejtve el neki császárpártiságát és a Mihály alatti politikai szerepvállalását - távollétében száműzték őt. A száműzetést kimondó cikkelyt l. Erdélyi Országgyűlési Emlékek. Monumenta comitialia Regni Transsylvaniáé. 1540—1699. Szerk. Szilágyi Sándor. I-XXI. MHHIII./b. Bp. 1875-1898. IV. 587. Még l. Jenéi: Napragi Demeter 142. 203 Katona: História eritica XXIX. 534. //. Mátyás nem fogadta el Bethlen 1613. évi fejedelemmé választását és el akarta foglalni Erdélyt. Ehhez szerette volna megnyerni a magyar és az osztrák rendeket, akiknek a képviselőit 1614. augusztusában Linzbe hívta. A magyar küldöttség vezetője Napragi volt, aki Tliurzó György nádor véleményével értett egyet és nyilatkozatában a fegyveres megoldással szemben foglalt állást. Ezt az osztrák követek is magukévá tették, így végül a gyűlés eredmény nélkül oszlott szét. L. Jenéi: Napragi Demeter 145. 204 Katona: História eritica XXX. 7. 205 Uo. XXXrV. 96. Az ereklye sorsáról l. Bunyitay-Málnási: Váradi püspökség I. 440-441. A 17. századi váradi püspöki processzusok tanúvallomásaiban szintén többször szó esik az ereklyékről. L. Molnár Antal: A váradi püspökség a 17. században a püspöki processzusok tanúvallomásainak tükrében. In: Levéltári Szemle 52 (2001) 1. sz. 23-40. 29. 206 Napragi Demeter (1556-1619) régi Gömör vármegyei nemesi családból származott. Tanulmányait részben Telegdi Miklósnál Nagyszombaton, részben pedig Bécsben végezte. Ezután ő is visszatért Nagyszombatba és Radéczy István a papnevelde igazgatójává nevezte ki. 1586-ban esztergomi kanonok, majd két évre rá Egerben lesz nagyprépost. 1595-ben megindult politikai karrierje is: részt vett az országgyűlésen, ahol a Lengyelországba küldendő követség vezetőjévé választották. Még ugyanebben az évben csatlakozott az Erdélybe induló Mária Krisztina főhercegnő kíséretéhez- A 56
