Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

CLXVII. Az ünnepélyes bevonulás előtt többnyire Hajóson tartózkodott. Hogy milyen bölcsen és gondosan szándékozott tisztségét betölteni, mindjárt kitűnik Házi Pálhoz, a kalocsai kerület alespereséhez február 11-én kelt leveléből:

916 „A magyar kamara nagyméltóságú elnöke elküldte nekem Mélykút birtok lakóinak kérvényét, amelyben saját külön plébánost kérnek maguknak. Mielőtt engednék alázatos kérelmüknek, melyet saját indokaikon kívül a földesúr ajánlásával is megerősítettek, tudnom kell, mit vételez be a jankováci plébánia leányegyházaival együtt évenként. Nagyon szeretném tehát, ha uraságod minél hamarább fölvilágosítana erről, azon kimutatás alapján, melyet a magas királyi helytartótanács néhány éve bekért. Tegye hozzá azt is, hogy a mélykútiak különválasztásával a jankováci plébános mitől esik el és maguk a mélykútiak mit szántak a jövőben adni vagy teljesíteni az esetleges új plébánosnak azon fölül, amit eddig a jankováci plébánosnak adtak. Mert nem fogom megengedni, hogy tisztességes és illetmény szerű jövedelem hiányában a lelkipásztor koldulásból legyen kénytelen megélni." Az alesperes véleménye az volt, hogy a jövedelem az új plébános tisztességes ellátására elegendőnek látszik. A következő hónapban, mikor felszólítást kapott, hogy a hét éves porosz háború segélyezésére kölcsönpénzt adjon vagy szerezzen, Pálffy Miklós országos kancellárnak

917 március 22-én megírja, miért nem képes ezt megtenni. Indokai a következők:

918 „...Az én érsekségem, melyet a felséges uralkodó legkegyelmesebb rendelkezéséből nemrég kaptam meg, nemcsak azt emésztette föl nagyrészt, ami magamnak volt, hanem még azt is, ami atyai örökségemből várható volt és atyám kegyesen előlegezte és még nem vagy csak csekély mértékben lehetett újjáépíteni a meddő hónapok miatt, mikor a kimerült gazdaságot akartam új költségekkel fölújítani. Ebből világos, hogy sajátomból, mivel nincs, nem tudok kölcsönadni. De valóságban a vármegyének (Bács)

919 sincs... hiszen a kamarabirtokokon kívül csak két földesura van... Ami pedig egyházmegyém papságát illeti, ha valaki, akkor ez a Magyarországon legnyomorúságosabb és általános részvétet érdemel, azonkívül minden érseknek súlyos teher. A hat valóságos kanonokból álló káptalan az érseki háztartás jövedelméből kapja ellátását és pusztán az évi megélhetése van biztosítva, egyébként semmiféle alapítványa nincs. A papnevelő intézet hasonlóan teljesen az én költségemen él. Végül a negyvenöt, nagyrészt újonnan létesített plébánia helyzete is szánalmas..." CLXVIII. Hogy jobban megismerjük, milyen volt abban az időben a kalocsai egyházmegye plébániáinak helyzete, amely ma már nagy örömünkre sokkal virágzóbb, közöljük Batthyány 1761. április 16-án elrendelt összeírásának egy részét.

920 Magyar 916 A házi levéltárban. L. KFL. 1. 1. e. B./l. (Diarium Dioecesanum Expeditionum et Sacrarum Functionum... 1760-1765) 29-30. 917 Pálffy Miklós (1710-1773) gr., Magyarország főkancellárja (1758-1762), országbíró (1765). 918 A házi levéltárban. KFL. I. 1. e. B./l. (Diarium Dioecesanum Expeditionum et Sacrarum Functionum... 1760-1765) 37—40. 919 Katona megjegyzése. 920 Az összeírást l. KFL. I. 1. e. B./l. (Diarium Dioecesanum Expeditionum et Sacrarum Functionum... 1760-1765) 56-59. A jobb áttekinthetőség érdekében a szöveg közlésénél követtük az eredeti latin szöveg tipográfiáját, azaz a plébániával rendelkező települések neveit dőlt betűvel szedtük. 199