Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

nyelvű 21 volt közöttük. „I. Kalocsa. Van itt 20 pár német is, kivétel nélkül katolikusok; leányegyháza Foktő, 40 pár katolikus, a többi kálvinista. Lelkészeik vannak. II. Szentbenedek. Egy órányira van Kalocsától. Lakosai kivétel nélkül magyarok, de csak egyharmad részük katolikus, a többiek kálvinisták. Leányegyházai: Lak, templom nélkül, lakosai kivétel nélkül katolikus magyarok és Úszód templom nélkül, ahol 15 pár katolikus, a többi kálvinista, akiknek van imaházuk, de lelkészük nincs, csak iskolamesterük. III. Pataj. 80 pár katolikus, a többi kálvinista; lelkészük is van. Leányegyháza: Harta, 3 pár katolikus, a többi lutheránus, imaházzal és lelkésszel; másik leányegyháza Ordas, ahol egy katolikus sincs, csak kálvinista, imaházzal és lelkésszel. IV. Akasztó. Tisztán katolikus, felerészben magyar, felerészben szlavón. V. Kecel. Tisztán katolikus plébánia, fele magyar, fele szlavón (ma már mind magyarok).

921 Leányegyháza Kiskőrös és Vadkert imaház nélkül. Lakóik lutheránusok, a katolikusok száma nagyon kevés. VI. Jankovác. Mind katolikusok. Leányegyháza Mélykút, harmadrészben magyar, a többi szlavón (ma már mind magyar). VII. Szentmária, mintegy 300 pár magyar, a többi mintegy 1000 pár illír. VIII. Kanizsa. Teljesen magyar. IX. Zenta. Kivétel nélkül katolikus magyarok. X. Rácbecse. Új település, ideiglenesen egy minorita vezeti Szegedről. 50 pár magyar, a többiek szakadárok. XI. Topolya. Magyar plébánia, kivétel nélkül katolikusok lakják. Leányegyháza Bajsa, ahol kálvinisták és lutheránusok vannak, de imaház és lelkész nélkül. XII. Veprovác. Kula leányegyháza. Mintegy 80 pár katolikus magyar van itt. XIII. Doroszló. Tisztán katolikus. Leányegyháza Karavukova, kápolnával, mind magyarok (ma már németek) és katolikusok. XIV. Kupuszin. Mindannyian katolikusok (és magyarok). XV. Bezdán. Felerészben magyar, felerészben szlavón. Mind katolikusok. XVI. Militics. Néhány illír katolikus nemes kivételével tisztán katolikus magyarok. Leányegyháza Csonopla. Magyarok, illírek, szlávok lakják, mind katolikusok. XVII. Baracska. A németeken kívül magyarok és katolikusok. Leányegyháza Bátmonostor, lakossága többségben magyar, egy részük szláv, mind katolikusok. XVIII. Baja. 100 pár német, a többség illír. Leányegyháza Pandúr és Kákony, ahol illír katolikusok, továbbá Vaskút, ahol németek vannak. XIX. Sükösd. Itt többen vannak az illírek, mint a magyarok (ma már fordítva). Mind katolikusok. Leányegyháza Csanád. Kevés magyar katolikus van itt, a többiek kálvinisták, lelkészük is van. XX. Fájsz. Itt mindenki katolikus magyar. Leányegyháza Bogyiszló. Néhány pár katolikus magyar, a többiek kálvinisták, lelkésszel. XXI. Miske. Magyarok és szlávok, mind katolikusok. Német nyelvű plébániák. I. Hajós. Mind katolikusok. Leányegyháza Császártöltés, kápolnával, mind német katolikusok. II. Nádudvar. Mind német katolikus. III. Baja. 100 pár német. IV. Csatalja. Németek, kevés magyar, mind katolikusok. V. Kolluth. Mind német katolikusok. VI. Apatin. VII. Hódság. VIII. Novoszelló. IX. Bukin. X. Neoplanta. A többség német, ezenkívül magyarok és illírek. Illír plébániák. I. Bátya. Illírek, ezenkívül kevés magyar, mind katolikusok. II. Dusnok. Mint Bátya. III. Baja. IV. Gara. V. Szántóvá. VI. Béreg. VII. Zombor. VIII. Monostorszeg. IX. Szonta. X. Bács. XI. Neoplanta. XII. Futak. XIII. Szentmária. XIV. Almás. Leányegyháza Bikity. XV. Katymár. XVI. Csávoly. - Egyesek ezek közül többnyelvűek, például Baja háromnyelvű."

922 921 Katona megjegyzése, miként a fejezetben található többi zárójeles szöveg is. 922 Az 1761-es összeírásra még l. Gyetvai: Egyházi szervezés 346-347. 200