Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)
gyötrődéseimben hozzá folyamodtam és azon nyomban megkönnyebbültem és többet nem is éreztem azokat. II. Séta közben súlyosan megütöttem a lábamat és olyan sérülést szenvedtem, hogy súlyos veszély tünetei mutatkoztak rajta. Miközben be akartam kötöztetni, fogadalmat tettem, hogy oltárt és kápolnát fogok a Szűznek építtetni; az előbb súlyosan sérült lábon még a sebhely sem látszott. III. Egy súlyos baleset miatt komoly sérv fenyegetett; segítségét kértem és Isten és szent anyja kegyéből a mai napig egészséges vagyok. Hogy ezek így történtek, tiszta lelkiismerettel bizonyítom. Magyarbél, 1753. január 3-án, gróf Csáky Miklós esztergomi hercegérsek s.k." A boldogságos Szűz pártfogásába vetett bizalmából kitűnik az Istenanya iránt érzett különös kegyelete, mely mindig számos erénnyel szokott együtt járni. Egyébként ezt a szobrot először a bencés atyák Czifolder nevű monostorában tisztelték; innen átkerült Svábországba, Pustenbe és már híres volt csodáiról; majd a titelhoffi plébános kapta meg, ez pedig unokahúgának, Hallin Anna Máriának ajándékozta; végül ő hozta 1726ban Hajósra. 850 Az öreg hajósi lakosok ezt állítják. 851 850 Csáky Miklós a fenti levelet utóda, Klobusiczky Ferenc kalocsai érsek kérésére írta, aki a növekvő áhítatra való tekintettel vizsgálatot rendelt el a Mária-szoborral kapcsolatban, majd ennek befejeztével 1752-ben a hajósi templom főoltárára vitette át. Minderre, valamint a szobor történetére l. Telecskay: A kalocsai érseki főmegyében levő hajósi csodatevő Mária szobornak rövid története. Baja 1891. Csáky Miklós fenti levelét fordításban, teljes terjedelmében l. uo. 41—43. 851 Csáky Miklós 1698. december 5-én született Szepesváron: apja Csáky István országbíró, anyja Csáky István harmadik felesége, Barkóczy Mária volt. Kassai, nagyszombati, bécsi majd római tanulmányai után bátyja, Csáky Imre 1723-ban kanonoki stallumot juttatott neki a váradi káptalanban. 1734-ben az uralkodó váradi nagypréposttá, egy év múlva pedig növi püspökké nevezte ki, majd 1737-ben a váradi püspökségre is őt jelölte. A fiatal egyházfő, bár viszonylag sokat volt távol püspökségétől, berendezkedett Váradon és sokat tett a hitélet javításáért: székhelyén papneveldét, valamint püspöki rezidenciát építtetett, emellett behívta a pálosokat, akik konventet és gimnáziumot építettek. 1739. évi egyházlátogatása tapasztalatiból okulva a jelentős részben protestánsok lakta egyházmegyéjében több plébániát is alapított. Egyben az uniált görög katolikusokat is támogatta - templomot épített nekik Váradon, papjaikat pedig reverendával látta el és anyagi segítséget nyújtott nekik. Végül a városias Szepes megyéből érkezett Csáky (melynek 1742-ben örökletes jogon főispánja lett, l. Királyi Könyvek 39.201) mindent megtett azért is, hogy a püspökségben az ipart fellendítse: kiváló gazdasági érzékéről és tettvágyáról tanúskodnak az általa felállított vashámorok, a Vaskoh közelében létesített márványbánya, a posztó-, porcelán- és üveggyár, vagy a fűrészmalmok. Miután 1747-ben az uralkodónö őt nevezte ki Patachich Gábor utódjául, a váradiak hálából könyvet jelentettek meg, melyben Csákynak a váradi püspökség iránti jótéteményeit gyűjtötték össze (Bénéficia ab excellentissimo, illustrissime ас reverendissimo domino Nicolao e comitibus Csáky... ab anno 1737. per decennium episcopatui, et dioecesi suae collata... Buda 1748.). Kalocsai érsekségét és ott végzett munkáját tekintve a Katona által elmondottakon kívül (az alesperesi kerületek felállítása, az egyes ferences rendházak koldulási területének kijelölése, plébániák létesítése, továbbá a székesegyház építésének folytatása és a nagyprépost kinevezése) ismeretes még, hogy 1748-ban részletes szabályzatot készíttetett káptalanának, amely kisebb változtatásokkal és kiegészítésekkel egészen 1985ig érvényben maradt. A szabályzatot l. KFL II. l.b. 3. Statuta privata Venerabilis Capituli Colocensis anno 1748. die 8. Augusti constituta. Részletesen ismerteti Lakatos: F őszékeskáptalan 15-20. Ezenkívül Katona itt felsorolt adatait még ki lehet egészíteni azzal, hogy Csáky 1748-ban a Kalocsa környéki plébániákon vizitációt tartott. L. I. kötet 7.; Dóka: Egyházlátogatási jegyzőkönyvek 14. 1751. július 30-án, az ebben az évben tartott országgyűlés folyamán esztergomi érsekké nevezte ki a 186
