Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)
részben kirabolták, részben megszállták, s így ezt a gazdagabb papi állást is neki adták, hogy az érseknek kijáró méltóságot fenntarthassa. III. Pál pápa ezzel a címmel tisztelte meg Frangepánt, bár még nem volt megerősítve, mikor Szapolyai Jánosnak írt, akit a békecikkelyekben Ferdinánd is elismert királynak. 27 A levél így szól: „Tisztelendő testvérünk, az egri püspök, és felségednek a császárhoz küldött követe, útközben Páduából elküldte nekünk a neki kiállított megbízólevelet és azt írta, hogy felséged utasítása az, ha útirányától nem messze találkozhatna velünk, felséged nevében személyesen keressen fel bennünket és hivatalosan tegye tiszteletét és buzgón ajánlja pártfogásunkba az ország üdvét. Hálát adunk felségednek a követére bízott meglátogatásunkért... Azután a lehető legnagyobb, el nem múló hálát adunk a mindenható Istennek, hogy jóságából te és a felséges római király között létrejött a béke; bizakodunk, hogy ezzel a viszálykodástól sújtott ország újjá fog éledni... Kelt Rómában, 1538. augusztus 8-án, pápaságunk 4. évében." Furcsa, hogy a pápa Frangepánt csak egri püspöknek nevezi és nem egyben kalocsai érseknek is. Úgy látszik, még nem értett egyet azzal, hogy egy emberre két egyházmegyét bízzanak. Wadding ennek megtörténtét a következő évre, 1539-re teszi, ezekkel a szavakkal: 28 „Frangepán Ferenc testvérnek... tanult, nemes, szerzetes férfinak három kiváló egyházat adtak, melyek akkor egyesítve voltak Magyarországon: a kalocsai érsekséget és két püspökséget: az egrit és a nyitrait... május 30-án." A nyitrai felől Pray püspöki jegyzéke kétséget támaszt, mert abban Thurzó Ferenc szerepel nyitrai püspökként 1534-től 1557-ig. 29 Talán még arra lehet gondolni, hogy összekeverte Frangepánt Thurzóval azonos keresztnevük miatt. 30 újabb öt év telik el, míg megkapjuk a bullákat". A levelet közli Óváry Lipót: Kutatások a nápolyi Farnese levéltárban. In: Századok 11 (1877) 7-8. így Katona Schmitth művén alapuló közlését, miszerint Frangepán a váradi tárgyalásokon való szerepvállalásáért kapta meg az egi püspöki méltóságot, kétségkívül kinevezésének 1539-ben történt pápai megerősítésére kell vonatkoztatnunk (l. a 30. jegyzetet). Katona az alábbiakban is - attól függően, milyen adat állt rendelkezésére - hol a kinevezés, hol a pápai megerősítés időpontját adja meg kezdő évszámként az egyes egyházfők működésénél. Mivel a pápai jóváhagyás e korszakban való gyakori késése, vagy elmaradása miatt a királyi kinevezés időpontja az elfogadott az egyházfők működése kezdetének megadásánál, azokban az esetekben, ahol Katona a pápai megerősítés évszámát közli, erre jegyzetben felhívjuk a figyelmet és megadjuk az uralkodói kinevezés idejét. 27 Katona: História eritica XX. 1131. L. ETE III 299. lev. 283-285. 28 Wadding: Annales XVI. 455. 29 Pray: Hierarchia I. 371. 30 Wadding közlése valóban nem állja meg a helyét. Bizonyosan a május 30-án tartott konzisztóriumi ülésről és a magyar püspökök megerősítéséről szóló bullák ekkor történt kiállításáról volt valami tudomása, ám az ülés aktáiban csak Egerrel kapcsolatban olvashatunk Frangepánról. L. ETE III. 366. lev. 357. Az ugyanezen a napon kelt pápai levélben pedig, melyben az egyházfő arra szólítja fel az egri egyházmegye papjait, hogy engedelmeskedjenek Frangepánnak, az új püspöknek, szintén nem olvashatunk a másik két méltóságról. L. ETE III. 367. lev. 357-358. Ekkoriban valóban Thurzó Ferenc volt a nyitrai püspök (1534-1557), ami pedig a kalocsai érsekséget illeti, Frangepán a források tanúsága szerint soha nem kapta meg erre a tisztségére a pápai megerősítést. 15
