Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

ezt a kiváló munkát a jövőben nyugodtabban tudd folytatni... s emiatt saját elhatározásunkból, tekintélyünk és jelen írásunk erejével feloldozunk téged és szabaddá teszünk abban, hogy a minorita rend házain és egyéb helyein kívül tartózkodhass és maradhass két rendtársaddal együtt, akiket időnként kiválaszthatsz; lóháton vagy öszvérháton járhass, a kámzsát és sarut levethesd... azonkívül feloldozunk a nevezett rend följebb valóinak kijáró függelem, engedelmesség, továbbá azok ítélkezési, vizsgálati és fenyítési joga alól, úgyhogy a Szent Ferenc-rend szabályzatában foglalt esetekben egyáltalán nem tartozol az általános elöljáróhoz vagy tartományfőnökhöz folyamodni, hanem a veled együtt lakó társaiddal szemben ugyanazon hatalmat, tekintélyt és hatáskört bírhass és gyakorolhass, szabadon és megengedve, mint a szerzetesi szabályzatok szerint a nevezett általános elöljáró bír és gyakorol a rendtestvérekkel szemben... Kelt Szent Péternél... 1535. augusztus 5-én, pápaságunk 2. évében." Ugyanezen évben Ferdinánd és Szapolyai között fegyverszünet jött létre, ami kitűnik Ferdinánd iratából és ebben már ő is elismeri Frangepant kalocsai érseknek. így szól ugyanis:

24 „...Megígérjük, hogy az összes fent mondottakat, amelyek ránk vonatkoznak, megtartjuk. Ellenfelünk követei és megbízottai pedig, úgymint tisztelendő Frangepán Ferenc kalocsai érsek úr, tisztelendő Brodarics István szerémi püspök úr, továbbá nagyságos Werbőczi István... kötelezték a mi ellenfelünket... Bécsben, augusztus 21-én, az Úr 1535. évében." VII. Az 1537. év végén Váradot jelölték ki, hogy az oly sokszor megújított fegyverszünet után végre a békéről tárgyaljanak a két szembenálló király között. Itt megint Frangepán Ferenc kalocsai érsek volt Szapolyai követeinek vezetője és a Ferdinánd-párti követekkel 1538. február 24-én megalkotta a 42 fejezetből álló békeszerződést.

25 Itt végzett munkája jutalmául a Szalaházy Tamás halálával megüresedett egri püspökséget kapta.

26 A kalocsai érsekség birtokait ugyanis a törökök 24 Katona: História eritica XX. 935. 25 A békeokmány szövegét l. Marczali Henrik: Enchiridion fontium históriáé Hungarorum. A magyar történet kútfőinek kézikönyve. Bp. 1901. 394-406. A váradi békével kapcsolatos egyéb forrásokra l. Károlyi: Okiratok. A békéről és közvetlen előzményeiről részletes tájékoztatást nyújt uő: Adalék a nagyváradi béke s az 1536-1538. évek történetéhez. In: Századok 12 (1878) 591-617., 687-732., 790-840. Még l. Sinkovics: Magyarország története 211-216. 26 Katona ezt az információt Schmitth-től veszi át. L. Schmitth: Episcopi Agrienses II. 340. Frangepant azonban már korábban, jóval a váradi békekötés előtt kinevezték az egri egyházmegye élére. Szapolyai János nem sokkal azután ruházta rá a püspökséget, hogy a kegyvesztett Ludovico Grittifiát, Antonio Gritti választott egri püspököt Péter moldvai vajda 1534-ben kivégeztette, s ezzel a főpapi szék megüresedett (Szapolyai nem ismerte el Szalaházy Tamást egri püspöknek). Ezt bizonyítja Szapolyainak a pápához írt, 1535. március 15-én kelt levele, melyben kéri a főpásztort, hogy tegye bíborossá Frangepant, akinek ő előzőleg az egri püspökséget adományozta. A levelet l. ETE III. 21. lev. 20. Frangepán püspöki kinevezésére l. Sugár: Egri püspökök 229-230., 234., ill. Fraknói: Szentszék III. 45. Ludovico Grittire l. Barta: Ludovicus Gritti magyar kormányzósága (1531-1534). In: Történelmi Szemle 13 (1971) 289-319. A kinevezés még 1534-ben történhetett, ha komolyan vesszük Frangepán 1539-ben írt levelének egyik részletét, ahol a pápai megerősítésről szóló bullájának késlekedéséről keserű gúnnyal panaszkodik: „ Furcsállom, hogy nem érkeznek meg azok a bullák. Talán azért van ez így, mert miként öt év után erősítettek meg minket tisztségünkben, most 14