Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

De ő sem szeghette meg a zsinatok és pápák döntéseit és a közös jogokat, amennyiben a bírt és birtokolt javadalom elvén

685 sem vonhatta ki magát a saját felső hatóságának való engedelmesség és jogi alávetettség alól. Ámde most, mikor a kalocsai érseki egyház és annak szuffraganeus egyházai a győzhetetlen ausztriai ház győzelmes fegyverei által visszanyerték szabadságukat és a főpapok visszatértek székhelyeikre, az eset az előbbitől annyira különböző, hogy következmény nem vonható le belőle és egyedül az remélhető és tartható, hogy a győztes uralkodó ezt az egyházat saját jogaiban és kiváltságaiban legkegyelmesebben megőrizni óhajtja. Feltűnően hasonló és a jelén esetre pontosan alkalmazható tárgyra írja I. Adorján pápa: »Nem köteles az egyház saját rendjének semmi káros következményét viselni azért, mert több, mint 80 éven át egyes főpapok tehetetlensége és a barbárok pusztítása miatt ősi és a római pápák állhatatosságával megszilárdított méltóságát tönkretette és elvesztette, mivel az a Szentlélek irányításával szinte megszámlálhatatlan éven keresztül gyakorlatban megvolt. Tehát Szent Péter tekintélyével visszaadjuk az egyes érsekeknek a régi szokás szerint járó hatalmat, hogy minden érseki székhelynek meglegyen ősi méltósága.« Ezekből nyilvánvalóan következik, hogy minden érseknek kötelessége ragaszkodni jogaihoz és kiváltságaihoz, hogy se hanyagságból, se szándékosan azokból ne engedjen; ez az én dolgom is, amit hamarosan esküvel fogok megerősíteni. Ha ugyanis a kalocsai egyház jogait és kiváltságait kevésbé védelmezem meg, mint kötelezettségem előírja, bizonnyal hitszegően áthágom a kánonokat és a pápák tiltó rendelkezéseit és súlyos bűnnel terhelem magamat, mert így hanyagságom folytán, sőt az én beleegyezésemmel az egyház szolgává süllyedne, pedig mások vezetőjének kellene lennie, mint tanító. CIII. A fentiek mellett szól az is, hogy az esztergomi és kalocsai érsek között évszázadokig egy bizonyos egyezség állt fönn, melyet III. Ince pápa örökletesen megerősített apostoli tekintélyével. Ennek értelmében ugyanis az esztergomi érseknek engedett bizonyos más kiváltságok mellett - mint a király fölkenése és megkoronázása a kalocsai érsek jogainak különválasztva és sértetlenül meg kell maradniuk, továbbá világosan le van írva benne, hogy a kalocsai érsek fenntartja magának a szuffraganeusaival tartandó zsinat jogát.

686 Ezért, bár rendkívüli tisztelettel a prímási főség iránt, kész és köteles vagyok teljes alávetést vállalni, mégis, mivel csekélységemre úgy kell tekinteni, mint annak a rangnak a viselőjére, mely annyi kiváló elődöm személyében és működésében szeplőtlenül és épségben megmaradt, méltatlan dolog lenne, ha azok méltósága egyébként méltatlan utódjukban fogyatkozást szenvedne vagy rút foltokat ejtene az egyházon. És mivel a kalocsai egyháztartomány zsinattartási jogát apostoli tekintély szilárdította meg, úgy találom, hogy erről az apostoli vizsgálat bekövetkeztéig egyáltalán nem dönthetek. Mivel azonban sem a király, sem az ország, sem a vallás szempontjából nem érdekes, hogy egy vagy több zsinatot tartanak-e, amíg 685 Napragi Demeter 1611-ben a kalocsai érseki cím mellett a veszprémi és győri püspökséget is irányította. L. uo. 686 Itt Patachich téved, ugyanis a Bertold kalocsai és János esztergomi érsek között létrejött szerződést 111. Ince 1211. február 12-én kelt levelében éppen hogy semmissé tette. A pápa levelét l. I. kötet 143. fejezet. Még l. az L kötet 443. lábjegyzetét. 137