Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

mondott az egész nemzetnek és a pozsonyi országgyűlésnek, majd biztosította egész Magyarországot, hogy felőle és utódai felől jó reménységgel lehetnek. Azután a rendeket a szokásos módon császári kézfogásra engedték, majd szertartás szerint a császárnő üdvözlésére mentek. Vele voltak a főhercegnők (Mária Terézia és Mária Anna), akikhez Csáky német nyelven csaknem ugyanolyan értelemben szólva erősen kérte őket, hogy a magyar nemzetnek ezt az irántuk tanúsított vonzalmát a felséges férj és atya példájára vegyék szívesen és becsüljék meg. Itt is igen szívélyesen fogadták őket, azután ugyanolyan rendben, melyben jöttek, a karok elkísérték Csákyt a Pálffy palotába, melynek vendége volt."

648 Míg tehát Kalocsa püspöke elérte, hogy Rómából elhozzák a szent koronát Magyarországra, Kalocsa érseke azt vívta ki, hogy e koronát a magyarok az osztrák ház leányágára is ráhelyezzék.

649 XCIV. Az országgyűlésről hazatérve Csáky 1725-ben a kalocsai udvarházát négyszög alakú töltéssel erősítette meg a rablóbandák betörései ellen, mert a török háború után ezt a vidéket még nem sikerült teljesen megtisztítani tőlük.

650 A következő évben átvitte a váradi káptalant a ferencesek templomából, ahol eddig egyházi tevékenységét végezte, az általa emelt székesegyházba, a ferenceseknek pedig máshol jelölt ki egy kényelmesebb helyet a következő oklevélben:

651 „Mi Imre, Isten és az apostoli szék kegyelméből a szent római egyház szent Eusebiusról címzett áldozópapbíborosa, keresztszegi Csáky gróf, a Szepesség örökös ura, a kalocsai és bácsi kánonilag egyesült egyházak érseke, a váradi püspökség és a pozsonyi prépostság kormányzója stb. emlékezetül adjuk... hogy mi a Szent Ferenc reformált szerzete iránti különleges vonzalomtól indítva mindig azon üdvös szándékkal voltunk, hogy annak minden erőnkkel és jóságos atyai pártfogásunkkal ne csak kedvezzünk, hanem, amennyire pásztori hivatásunk engedi és amennyire segítségünkből telik, a szent rend minden ügyét, melyek a római szentegyház gyarapodását, a Krisztusban hívő lelkek nyereségét és az említett szerzet növekedését legjobban szolgálják, előmozdítani igyekezzünk és véghezvitelében közreműködjünk. Mivel tehát váradi püspöki egyházmegyénkben, Váradolaszi városunkban, nemes Bihar megyében, Szent Ferenc reformált rendje Üdvözítőről nevezett rendtartományának csak egy kis székháza van, olyan helyen fekvő templommal, ahol mintaszerű konventet és kolostort építeni nagyon kényelmetlen és kevéssé tanácsos lenne - mindenekelőtt azért, mert a most épülő székesegyház, valamint a tisztelendő jezsuita atyák székháza és kápolnája nem messze vannak tőle, s ha ezeket a maguk idejében, amint megtervezték, fölépítik és kész állapotba hozzák, az egyik templom és épület a másikkal elkerülhetetlen módon tőszomszédságba kerülne és minden rendszertelenül összeolvadna, továbbá azért, mert a ferencesek említett székháza az igen sebes folyású Körös folyó partján áll, s a folyó gyakori áradása miatt állandóan 648 Az országgyűlési bizottság meghallgatása 1722. július 3-án történt. L. Málnási: Csáky Imre 263. 649 Csákynak a Pragmatica Sanctio elfogadtatásában betöltött szerepére, valamint a 1722-1723. évi országgyűlésre l. uo. 257-270. 650 Az épület megerősítésre még l. a 80. fejezetet, ill. Winkler: Érseki kastély és könyvtár 18-21.; Jernyei: Érseki székesegyház és rezidencia 245., 266-267. 651 Fridrich: História II. 192. 128