Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)
kalocsai prépost vitte Bécsbe, aki eszerint nem Kalocsán, hanem az érsekkel együtt Sümegen tartózkodott, mivel a válasz olyan gyorsan megfordult. 491 LXVIII. Miután Széchényi levele Bécsbe megérkezett, akkora volt a remény, hogy közreműködésével megköthetik a békét, hogy Pálffy Miklós 492 a kalocsai prépost előtt komolyan kijelentette: az érsek és Rákóczi első megbeszélése után reméli, hogy a háborút békés úton be lehet fejezni. Ezért Lipót a következő levélben fejtette ki Széchényinek az elégedetlenkedőkkel való tárgyalási szándékát: 493 „Őszintén tisztelt hívünk, kedves érsek! Buzgó együttérzéstől és több mint atyai szeretettől indítva, a legjobban szeretett Magyarországunk megtartása, lakosainak az öldöklésektől való megóvása, a keresztény vér ontásának elkerülése, a pusztulás és netán súlyos vérengzés elhárítása érdekében megbízzuk és meghatalmazzuk hűségedet, hogy császári-királyi nevünkben a magyaroknál, alattvalóinknál, akik különböző ürügyekkel zavarognak, az ország békességéért és javáért, az emberek háborgásának lecsillapításáért, a régi odaadó hűségre való visszavezetéséért fáradozni, minden utat és módot igénybe venni, az Istentől rádbízott tehetséggel derekas kötelességednek tudd és tartsd; magyarázd el nekik, hogy ha egyesek eddig kiváltságaikat és jogaikat tudtunkon kívül meg is sértették, az a magatartás, ahogyan tulajdon hazájukat már eddig is pusztították, továbbá saját hazájukat, otthonukat és családjukat idegenek prédájává teszik ki, ellenkezik az igazságossággal és a józan ésszel, és a legkevésbé sem alkalmas szabadságuk ürügyül felhozott visszaszerzésére. Ezért tudtukra adhatod az egész magyar nemzet és az ország iránti jóindulatunkat és azon szándékunkat, hogy békességes állapotban megtartsuk, amit minden józan ésszel élő nemzet óhajt és akar. Ezért hűséged a fegyverkező magyarokkal, alattvalóinkkal, minden úton-módon, nyilvánosan vagy titkosan, derekasan és rendíthetetlenül tárgyaljon, akár levélben, akár követek útján. Vagy ha jelenléted szükséges ahhoz, hogy a zavargások lecsillapítása érdekében beszélj velük, menj hozzájuk; szólítsd fel őket, hogy tartózkodjanak a fegyverektől; hívd meg őket békés tárgyalásra; tudd meg sérelmeiket, ezenfelül biztosítsd őket arról, hogy rövidesen nincsenek pontos információi - meglepő tárgyilagossággal és bőséggel sorolja fel a felkelők által hangoztatott sérelmeket (külön kitérve a „világiak", valamint a protestáns és katolikus egyházak panaszaira) és súlyos vádakat hoz fel a kamara ellen; sőt a lajstrom végén megemlíti a vele történt jogtalanságokat is a tizedszedést illetően. L. Miller: Epistolae I. 40-42. Ezzel az őszinteségével nagy felháborodást váltott ki az udvarban és a minisztertanács először egy igen durva választ kívánt fogalmazni az érseknek („abszurdnak" és „botrányosnak" nevezve az általa említett sérelmeket), s csak a külföldi közvetítőknek, köztük az angol George Stepney-пек sikerült kieszközölni a levél hangnemének tompítását. L. George Stepney levele Hedges miniszternek. Bécs, 1704. április 23. In: Angol diplomatiai iratok II. Rákóczi Ferenc korára. Közli Simonyi Ernő. I-III. Archívum Rákóczianum II/I-III. Pest-Budapest 1871-1877. 1. 246-247.; még l Lánczy: Széchenyi Pál 279-280. 491 Viza János kalocsai nagyprépost valóban nem Kalocsán, hanem Széchényi Pál mellett tartózkodott, illetve ő vitte az érsek leveleit Bécsbe. Az érsek fontos segítője volt még Okolicsányi Pál, az Ónodon 1707-ben szerencsétlenül járt Okolicsányi Kristóf apja, a selmeci és nagyszombati béketárgyalásokon Széchényi mellett a császári megbízottak egyike. 492 Erdödi Pálffy Miklós (1657-1732) gr., császári tábornagy, 1714-től Magyarország nádora. 493 Histoire II. 116-117. L. Miller: Epistolae I. 46-48. 100
