Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

hatásos módon orvosolni fogjuk azokat. Miután mindezekről jelentést kaptunk, akár a magyar nádor útján, hűséged bevonásával, utasítást fogunk adni a tárgyalások fölvételére; vagy ha szükségesnek látszana, a legközelebbi országgyűlés elé utaljuk. Evégből kedvelt rokonunknak, Jenőnek, a szent római birodalom hercegének, haditanácsunk elnökének, az alája rendelt tábornokoknak és tiszteknek a legkegyesebb rendeleteket bocsátjuk ki, hogy neked és embereidnek legyenek segítségére. Ami pedig a székhelyet illeti, szabad választásodra bízzuk - anélkül, hogy félned kellene az áskálódóktól vagy bármiféle gyanakvástól: lehet a sümegi várad, vagy ahol te tanácsosabbnak és kényelmesebbnek látod a fentiek véghezvitele szempontjából. A továbbiakban maradunk császári-királyi kegyünkkel, a legnagyobb szívélyességgel. Bécs, 1704. január 2." LXIX. Miután Széchényi megkapta Lipót levelét, Károlyi Sándort megbeszélésre hívta. Károlyi január 13-án a Duna jegén átkelve Sümegre érkezett és kifejezte örömét, hogy Magyarországon látja és elmondta, hogy a magyarok általánosan bizakodnak az ő tanácsaiban. Közösen utaztak Lébényszentmiklósra, ahol Bercsényivel

494 tartottak megbeszélést, de nem tudtak végezni a béke felől.

495 Innen Széchényi január 28-án levélben jelentette Lipótnak:

496 „A magyarok fő vezetői kijelentették, hogy ők nem tudnak, de nem is akarnak tárgyalást kezdeni Rákóczi fejedelem kifejezett utasítása nélkül. Országgyűlést aligha lehet hirdetni, mivel a vármegyék mind Rákóczihoz pártoltak." Még aznap Széchényi a következő levelet írta Rákóczinak:

497 „Magasságos fejedelem!... Úgy vélem, hogy amiket a császár a hazánkat ért, idegenek által okozott jogtalanságok és a baj orvoslásának ügyében rám bízott, azok valamennyire már ismertek magasságod előtt és méltóságos Bercsényi generális is jelentette. Mindazonáltal, nehogy úgy tűnjek föl, hogy valamit is eltitkolok magasságod előtt és magamban tartok, csatolom magának a császári megbízatásnak a pontos másolatát, amelyből magasságod bővebb felvilágosítást kap arról, mit akar a másik fél. Hogy pedig én mit fogok csinálni, mely és minő erőfeszítéseket teszek... kegyeskedjék következtetni a velem született igazán magyar lelkületből, mely nem egy alkalommal megnyilvánult. Éppen ez a magyar vér azt diktálja nekem, hogy most jött el a megfelelő idő és a legkiválóbb alkalom általános megnyugvás mellett az ősi szabadság visszaállítására, minthogy a császár nem csupán szerződni és bíztató ígéreteket tenni hajlandó, hanem kész ígéreteit és a szerződéseket olyan biztosíték és kezesség mellett megerősíteni és megalapozni, amit a magyarok választanak. Ez nemcsak az itt csatolt másolatból, hanem egyéb szavaiból és írásaiból is látható. Ha ezeket elvetjük, tovább is folytatódik a sok véráldozattal és az ország pusztulásával járó háború, mely mint a pörgő kocka, a szerencsés kezdet után gyakran gyászos eredménnyel fizet. Hiszen csak magának a 494 Bercsényi Miklós gróf (1665-1725) kuruc főgenerális, II. Rákóczi Ferenc mellett a szabadságharc másik fő irányítója. 495 A lébényszentmiklósi találkozóra l. Thaly Kálmán: A székesi gróf Bercsényi-család. 1740-1835. I-III. (1706-ig; több kötet nem jelent meg.) Bp. 1885-1892. III. 108-109. 496 Histoire П. 124. Az eredeti levelet l. Miller: Epistolae I. 68-70. 497 Uo. L.uo. 71-74. 101