Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
Thoroczkay Gábor: Előszó
gimnáziumi tanár neve, aki az 1870-es évek végén rátalált olyan, az elbeszélt eseményekkel kortárs nyugati latin kútfőkre, amelyek bizonyították egy György nevű kalocsai érsek I. András-kori (1046-1060) létezését.46 Természetesen nem csak kalocsai illetőségű történészek foglalkoztak a főegyházmegye középkori és kora újkori históriájával az 1918-ig terjedő korszakban. Különös figyelem irányult a politikatörténet szempontjából is jelentős érsekekre. Máig használható életrajzok születtek pl. Váradi Péterről (1481-1501), Tomori Pálról (1523— 1526), ill. Széchenyi Pálról (1696-1710).47 A nagy egyházi helyrajzi és történeti földrajzi munkák (Rupp Jakab, Ortvay Tivadar, Csánki Dezső művei)48 éppúgy behatóan foglalkoztak az érsekség históriájával, mint a millennium tájékán megjelent reprezentatív egyháztörténeti alkotások.49 Az első világháború utáni korszak helyi egyháztörténet-írását két személy tevékenysége jellemezte: Winkler Pálé (1859-1938) és Tímár Kálmáné (1884-1960). Az előbbi egyházi ember volt, segédlelkészi szolgálat után 1897-től különböző beosztásokban a főszékesegyházi könyvtárban, ill. levéltárban tevékenykedett. Érdemes munkásságát pápai kápláni, majd 1924-ben tiszteletbeli kanonoki címmel ismerték el.50 A Kalocsa-bácsi érsekség történetének kevés nála odaadóbb munkása volt, az 1900-as évek elejétől rendkívül nagyszámú publikációt közölt választott témájáról (a legtöbbet az 1920-1930-as években). Nem szabad azonban elhallgatnunk, hogy legtöbb írása nem a történészkollégáknak szólt, hanem népszerűsítő jellegű volt (már csak terjedelménél fogva is),51 a történetírás szabályait követő tudományos értekezés kevés akadt közöttük 46 György, Astricus utóda. In: A Jézus-társasági Kalocsai Érseki Katholikus Gimnázium Értesítője 1879/1880. Kalocsa 1880. 3-19.; De Georgio Astrici successore in cathedra Colocensi. In: Schematismus cleri Archidioecesis Colocensis et Bachiensis 1881. Kalocsa 1881. XIII—XVIII. A forrásokat 1. Albinus Franciscus Gombos: Catalogus fontium históriáé Hungaricae. I-III. Bp. 1937— 1938.11. 1451., 1641. 47 Fraknói Vilmos: Váradi Péter kalocsai érsek élete. In: Századok 17 (1883) 489-514., 728-749., 825-843.; Uő: Tomori Pál élete. In: uo. 15 (1881) 289-312., 377-396., 723-746.; Lánczy Gyula: Széchenyi Pál kalocsai érsek és a magyar nemzeti politika (1642-1710). In: uo. 16 (1882) 273-299. Ez utóbbit vö. Thaly Kálmán: Lánczy Gyula „Széchényi Pál kalocsai érsek" című tanulmányáról. In: uo. 479-492.; Lánczy Gyula: Válasz Thaly Kálmánnak... In: uo. 682-699. stb. 48 Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története, fő tekintettel az egyházi intézetekre... I-III. Pest-Budapest 1870-1876. III. 1—44.; Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve. I-II. Bp. 1891-1892. I. 327-352. (társszerző: Városy Gyula); Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I-III., V. Bp. 1890-1913. 49 L. pl. Kiss János-Sziklay János: A katholikus Magyarország a magyarok megtérésének és a magyar királyság megalapításának kilencszázados évfordulója alkalmából. I-II. Bp. 1902.1. 852-869. 50 Életrajzát 1. Lakatos A.: a 7. jegyzetben i. m. 163. 51 A Római Katholikus Egyház és a bácsi érsekség. In: Bács-Bodrog vármegye II. Szerk. Borovszky Samu. Magyarország vármegyéi és városai. Bp. [1909]. 295-345.; Kalocsa. In: Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye II. Szerk. Borovszky Samu. Magyarország vármegyéi és városai. Bp. [1910]. 522-540.; A kalocsai és bácsi érsekség. Történeti összefoglaló. Árpád-könyvek 4-5. Kalocsa 1926.; Kalocsa története, különös tekintettel politikai és szellemi kultúrájának fejlődésére. Árpád-könyvek 11-12. Kalocsa 1927.; A kalocsai érseki főszékesegyház 1010-től napjainkig. Árpád-könyvek 31-33. Kalocsa 1929.; A kalocsai érseki kastély és főszékesegyházi könyvtár története. Árpád-könyvek 43. Kalocsa XI
