Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
Thoroczkay Gábor: Előszó
(ezek is a fökáptalan históriájával foglalkoznak),52 s fölényes anyagismerete dacára sem vállalkozott pl. egy jelentékenyebb XVIII-XIX. századi érsek életrajzának megírására.53 Tímár Kálmán érseki tanítóképző intézeti tanár volt Kalocsán, de később megszerezte az egyetemi magántanári címet is. Nevét máig jegyzi a hazai irodalomtörténet-írás, különösen a magyar kódexirodalom, ill. az ún. huszita biblia kapcsán folytatott kutatásai alapján. Az érsekség XVII-XVIII. századi históriájával kapcsolatos kisebb népszerűsítő tanulmányai, cikkei a helyi lapokban jelentek meg.54 Tudományos hagyatéka máig feltáratlan értékeket rejt magában Kalocsa és a Délvidék történetével kapcsolatban. A két világháború közötti időszakban született néhány, az érsekség XVIII. századi történetét érintő jelentős alkotás. Első helyen a később radikális jobboldali politikai szerepléséért mind a Horthy-korszakban, mind az 1945 utáni államrendszerben hosszabbrövidebb börtönbüntetésre ítélt, emigrációban elhunyt Málnási Ödön (1898-1970) nevét kell említeni, aki még szaktörténész korában a gróf Csáky-arisztokratacsalád megbízásából nagyszabású munkát írt gróf Csáky Imre bíboros, nagyváradi püspök, majd kalocsai érsek (1710-1732) életéről és tevékenységéről.55 A főegyházmegyei újjászervező, nagyformátumú kalocsai főpásztorok pályáját feldolgozó monografikus alkotások közül egészen a mai napig csupán ezt adták ki.56 Egy kisebb közlemény Katona kortársa, Takács Márton (1732-1818) kalocsai segédpüspök, nagyprépost, korábbi jezsuita életpályáját dolgozta fel.57 Kiadtak olyan értekezéseket is, amelyek az egyes szerzetesrendek újkori kalocsai megtelepedésének történetét tárták fel.58 Ezek mellett természetesen egyes középkori főpapok pályájának is akadt újabb avatott összefoglalója a két világháború közötti korszakban.59 Az 1945 után bekövetkező politikai fordulat az olvasók által is ismertnek feltételezett okok miatt nem kedvezett az egyháztörténet művelésének. A katolikus tudományosság intézményrendszere megszűnt, megfelelő fórumok hiányában közlési lehetőségei beszűkültek (Kalocsa vonatkozásában pl. eltűntek a történeti tárgyú 1932.; Monostoraink a mohácsi vész előtt a kalocsai egyházmegyében. Árpád-könyvek 45. Kalocsa 1933.; A papnevelés története a kalocsai egyházmegyében. Árpád-könyvek 47. Kalocsa 1934. stb. 52 Regesta capituli Colocensis ab anno 1149 usque 1538... In: Schematismus cleri Archidioecesis Colocensis et Bachiensis 1904. Kalocsa 1904. XIV-XXXI.; A kalocsai és bácsi érseki fökáptalan története alapításától 1935-ig. Kalocsa 1935. 53 További egyháztörténeti írásait 1. a Kalocsai Néplap (1878-1944) című hetilap számaiban. 54 L. a Kalocsai Néplap (erre 1. az 53. jegyzetet), valamint a Kalocsai Újság (1921-1944) című hetilap 1920-1940-es évekbeli számait. 55 Gróf Csáky Imre bíbornok élete és kora (1672-1732). Kalocsa 1933. 56 Hegedűs Antal: Patachich Gábor kalocsai érsek élete és restaurációs tevékenysége című, közel 300 gépiratos oldalt tartalmazó, a budapesti Hittudományi Akadémiára beadott doktori disszertációja (Bp. 1954) máig az ottani könyvtár kéziratai között tanulmányozható. 57 Nagyfalusy Lajos: Takáts Márton érseki helynök Kalocsán. In: Jezsuita történeti évkönyv 1941. Bp. [1941.] 195-216. (Külön is megjelent: Lucubrationes ad históriám Societatis Jesu in Hungária illustrandam 20. Bp. 1942.) 58 L. pl. Gál István: A kalocsai piarista kollégium története (1765-1780). Palaestra Calasanctiana 20. Bp. 1938. 59 L. pl. Gerézdi Rábán: Egy magyar humanista: Váradi Péter. In: Magyarságtudomány 1 (1942) 305-328., 532-563. (Megjelent még: Uő: Janus Pannoniustól Balassi Bálintig. Bp. 1968. 75-142.) XII
