Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
Thoroczkay Gábor: Előszó
bemutató szakirodalmi termést kívántuk röviden összefoglalni. Feltűnő, hogy a főegyházmegye 1800-ig terjedő története feltárásának folyamatában főként a középkori témák taglalása kötötte le a kutatás figyelmét, a XVI-XVIII. század lokális egyháztörténetének ismertetésében, a főegyházmegyét újjáépítő érsekek bemutatásában még bőven van pótolnivaló.84 Remélhetőleg Katona István A kalocsai érseki egyház története című műve II. kötetének megjelenése majd e vizsgálódások kiteljesedésére is serkentő erővel fog hatni.85 III. A kalocsai érsekség alapításának és bácsi székhelye kialakulásának kérdése napjaink hazai történetírásában *S *~s kalocsai érsekség korai, XI. századi históriája a magyar egyházszervezés, de tágabban a szentistváni államalapítás és a korai Árpád-kor egyik legtöbb történetírói vitát kiváltó kérdésének tekinthető. Mint az olvasó Katona István vonatkozó sorainak olvasása közben majd láthatja, már a XVIII. század végén nagyformátumú kutatók (Katonán kívül Pray, ill. Koller) képviseltek egymástól gyökeresen eltérő álláspontot az érsekség korai történetével kapcsolatban. A vitatott kérdések máig a következők: (1.) mikor alapították meg a kalocsai egyházmegyét, (2.) mikor és mi okból lett érseki székhely, s vajon rögtön kapcsolódott-e hozzá egyháztartomány is, (3.) ki volt Kalocsa első főpapja, (4.) a XI. század végén önálló érsekség kezdte-e meg működését Bácson, avagy csak az addig Kalocsán tartózkodó főpásztor székhelye került át oda? A könnyebb áttekinthetőség kedvéért magunk e pontok szerint fogunk a problémakör tárgyalásánál haladni, előnybe részesítve a közelmúltban - közöttük az általunk - tett állásfoglalások ismertetését, s csak olykor kitérve a régebbi kutatás vonatkozó megnyilvánulásaira. 1. Mikor alapították a kalocsai egyházmegyét? AT ^ ^ézetünk szerint Kalocsán Szent István király (1000-1038) koronázása után hamarosan püspökséget létesített, hiszen a Duna-Tisza köze a honfoglalást (895) követően - Kristó Gyula évtizedekkel korábban kidolgozott meggyőző álláspontja szerint - a törzsi keretekben letelepedő magyarság vezértörzsének, az Árpádoknak a fennhatósága alá került, s Kalocsa az ő (egyik) korai központjukká válhatott már a 84 Az újabb, a XVIII. századdal foglalkozó szakirodalomból 1. pl. a Patachich Ádám érsek (1776-1784) költői tevékenységéről, ill. Palma Károly Ferenc volt jezsuita pap, kalocsai segédpüspök, nagyprépost (1735-1787) történészi működéséről szóló tanulmányokat: Szörényi László: Latin nyelvű Árkádia a tizennyolcadik századi Magyarországon; Uő: Palma Ferenc Károly történetírói munkássága. In: Uő: Studia Hungarolatina. Tanulmányok a régi magyar és neolatin irodalomról. Bp. 1999. 121-133., 158-168. 85 A kalocsai érsekség történetére vonatkozó további szakmunkákat, tudományos ismeretterjesztő irodalomat 1. alább, ill. Romsics Imre: Módszerek, források, kritikák. A történeti Kalocsa szállásainak biblográfiája. Homokmégyi műhelytanulmányok 6. [Bp.] 1990. XVII
