Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

akinek magabiztossága előtt a nagyok és középrétegbeliek megalázkodtak."544 Nagy ékessége a kalocsai egyháznak! Ha harci erényben több hozzá hasonló lett volna, a tatárok nem mérhettek volna olyan csapást Magyarországra, melynél nagyobbat nem szenvedett soha! Egyébként Ugrinnak igen kiválóak voltak vallásos erényei, melyekre annyiszor felnéztünk.545 24. BENEDEK 1242-től CLXVII. «-^lyen nehéz helyzetben nem sokáig maradt üresedésben a kalocsai érseki szék. Kiderül számunkra ez Tamás föesperes írásából, aki leírja Béla király menekülését Dalmáciába és a kísérők között megemlíti a választott kalocsai érseket:546

„Jöttek -mondja - vele a következő előkelők: István zágrábi püspök, egy másik István, a váci püspök, akit esztergomi érseknek kérelmeztek, Benedek fehérvári prépost, királyi udvari kancellár, választott kalocsai érsek...". Ugyanezen ranggal említi ezt a Benedeket Béla király azon oklevele, melyet menekülése alatt a trauiaknak adott, 1242. március 18-án:547

„...kelt Benedek mester, fehérvári prépost, udvari kancellárunk, választott kalocsai érsek kezéből... az Úr megtestesülésének 1242. évében, április kalende-jének 15. napján."548

A Hvar-sziget lakóinak adott oklevélnek pedig a záradékában szerepel:549

„Benedek fehérvári prépost, udvari kancellár és kérelmezett kalocsai érsek." De helyesebb, ahogy az előbbi és egy másik, 1242. november 17-én kelt zágrábi oklevéléi mondja: „választott kalocsai érsek",550

mert azokat szokták „kérelmezett"-nek mondani, akik már előbb püspökök voltak, Benedek pedig ezelőtt nem volt az. Megválasztását IV. Ince, az 1243. június 28-án megkoronázott pápa, július 15-én hagyta 544 A tatárjárásra, valamint a muhi csata lefolyására l. Kristó: Magyarország története 1417-1440. 545 Ugrin érsek a magát a honfoglaló Szabolcs vezértől származtató, nagy befolyású Csák-genus ún. újlaki ágából származott, apja az 1217-ben említett Bás ispán volt, unokaöccse, az általa taníttatott Ugrin pedig 1244-1248 között spalatói érsek volt (minderre l. Karácsonyi: Magyar nemzetségek 358-364.). Feltűnő, hogy kalocsai érseksége előtti egyházi hivatalait nem ismerjük. Kancellárként két ízben (1217-1219, 1230-1235) is vezette a királyi írószervet. Tevékenységét Katona jól mutatja be, leírásából is kiderül, hogy Ugrin az 1210-1230-as évtizedek meghatározó hazai szereplője volt, s a kalocsai főegyházmegye egyik legjelentősebb főpásztoraként értékelhető. Személyére még l. Fejérpataky: Királyi kancellária 95-96., 97.; Borosy András: Egyház és honvédelem az Árpádkorban. Hadakozó egyháznagyok, szerzetes lovagrendek. In: Hadtörténelmi Közlemények 34 (1987) 211-213.; Udvardy: Kalocsai érsekek 117-133.; Koszta László: Ugrin 1. In: KMTL 696-697. 546 História Salonitana 39. fejezet. Helyesen 38. fejezet. L. Racki: História Salonitana 173. 547 Katona: História eritica V. 1050. L. Reg. Arp. 716. sz. 548 Március 18. 549 Katona: História eritica V. 1062. L. Reg. Arp. 718. sz. 550 Uo. 1064. Az oklevél valójában november 16-án kelt. L. Reg. Arp. 723. sz. 158