Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

46. KRIZOGON 1404-től ccxxxv. or c^^sigmond oklevelei Krizogont 1390-től traui püspöknek nevezik,821 mely 1404-ben üresedett meg. Azt mondanám, hogy áthelyezték a kalocsai érsekségbe, csakhogy ugyanazon oklevél 1404. „szeptember kalendae-jének 2. napján"822

azt is üresedésben levőnek mondja. Ez lehetett az oka, amiért IX. Bonifác János esztergomi érsek született követi méltóságát úgy erősítette meg, hogy - a Batthyány-kéziratok szerint -„ideiglenesen a kalocsai egyházmegyében is" gyakorolhassa ezt a tisztséget. De ugyancsak a kéziratok bizonyítják, hogy halála után „Krizogon választott kalocsai érseknek elküldték az érseki palástot, VII. Ince pápaságának első évében." Mivel pedig ezt 1404. október 11-én választották és november 11-én koronázták meg, Krizogon ezen év előtt nem kaphatta meg a palástot. Hogy XXIII. János fönt erről miért nem tett említést, nem tudni, ha csak esetleg egy másik, előttünk ismeretlen János nem állott Krizogon után a kalocsai egyházmegye élén. Egyébként Krizogon régebben a traui monostor főnöke volt a Batthyány-kéziratok szerint: „1408. október 24-én István testvér, a traui Szent Angelus monostor főnöke fölajánlott 50 forintot, továbbá Krizogon úr kalocsai érsekért, aki a nevezett monostorban elődje volt, 50 forintot." Ebből egyesek tévesen azt következtetést vonják le, hogy ez az István volt a kalocsai érsek. Csakhogy ez nem azt mondja, hogy Krizogon a kalocsai érsekségben volt elődje, hanem a nevezett monostorban, és az érsekségtől nem 50, hanem 2 ezer forintot szoktak fizetni.823 821 Katona: História eritica XI. 295. Csak az oklevél méltóságsorát közli, így az oklevél nem azonosítható, vö. Zsigmondkori Okit. I. 1595. sz. 822 Augusztus 31. 823 De Dominis Krizogon érsek dalmát származású ferences szerzetes, később házfőnök volt, majd 1373-1403 között traui püspök. Kalocsai érsekké a Nápolyi László ellenkirállyal Magyarországra jött pápai legátus nevezte ki (1403. július 24-én már így említik). Hatalmát helyreállítva Zsigmond természetesen nem ismerte el kalocsai főpásztorságát (székét el sem foglalta), míg a pápaság igen (ezt a pallium küldésével is kifejezésre juttatta). A magyarországi kútfők a kalocsai széket 1404-1408 között üresedésben lévőnek (a helyi káptalani kiadványok „érsekétől ekkor elárvultnak") jelzik, javait világiak (mint Garai Miklós nádor) kormányozták, az egyházi igazgatást pedig egy általános helynök végezte. A kinevezett érsek 1408-1413 között halt meg. Személyére még l. Udvardy: Kalocsai érsekek 255-257. 221