Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
Thoroczkay Gábor: Előszó
számos hazai és külhoni forrás említi. A külföldiek - ide tartozik Querfurti Brúnó Szent Adalbert életrajza,121 az ezzel polemizáló Passió Adalberti Pragensis episcopi,122 valamint a bambergi Szent Péter egyház felszenteléséről tudósító irat123 - először Adalbert prágai püspök (983-997) környezetében, annak klerikusaként szerepeltetik, majd a lengyelországi Meseritz (ma Miçdzyrzecz) 124 apátjaként és a talán Esztergommal azonosítható Sobottin érsekeként írnak róla, 1012-ben pedig a magyarok érsekeként szenteli fel az újonnan konszekrált bambergi püspöki katedrális egyik oltárát. A magyar kútfők (a XI. század végi nagyobbik Szent István-legenda,125 valamint az 1015. évi hamis pécsváradi oklevél126 ) apáti rangban a Vashegy mellett létesített monostor alapítása kapcsán emlékeznek meg róla, a pécsváradi diploma ezenkívül még kalocsai érsekként is szerepelteti, a Legenda maior pedig az első esztergomi érseknek teszi meg őt. A Hartvik-legendában a pápa által küldött koronát és áldást meghozó kalocsai püspökként, Sebestyén esztergomi érsek segítőjeként, illetve kalocsai érsekként tűnik fel, s a legendaszerző - miként már kétszer említettük - Anasztázt azonosítja Asrikkal.127 Magunk Györffy Györggyel egyetértve128 - új bizonyító anyagként olyan ír eredetű, de a kontinensen is ismert egyházjogi források bemutatásával, amelyek beteg vagy öreg főpásztorok más püspökök általi helyettesítéséről, utódlásáról szólnak -hitelesnek tartottuk a Hartvik-féle István-legendában leírt epizódot,129 s így a történeti valóság részeként kezeltük Asrik-Anasztáz kalocsai püspökségét, majd átmeneti esztergomi tartózkodása utáni kalocsai érsekségét is (ennek időhatáraira, ill. az egyedüli forrásként felhasznált Hartvik-legenda általunk vélelmezett tendenciáira 1. fentebb a 2. pontban mondottakat). 1007-től azonban mi is az esztergomi föegyház vezetőjeként tekintettünk rá, hiszen ezt számos kortárs forrás sugallja. (A főpap korábbi 1001/1002 előtti életpályájával érdemben nem foglalkoztunk).130 Természetesen nem gondoljuk - s eddig sem írtuk -, hogy Asrik-Anasztáznak az esztergomi Sebestyént segítő főpapi tevékenysége, ill. azt követő kalocsai érseksége között valamiféle genetikus, ok-okozati kapcsolat lenne, ezt - igaz, csak hipotézisek alapján állva - másként magyaráztuk (1. szintén fentebb, a 2. pontot). Más álláspontot foglalt el a közelmúltban e kérdésekben Kristó Gyula professzor.131 Ő nem sok hitelt adott a Hartvik-legenda Asrik-Anasztázzal mint kalocsai főpappal 121 ÁKÍF 82. 122 Uo. 101. 123 Uo. 106. 124 Meseritzet (Mestris) a magyarországi Pécsváraddal, Vasheggyel (Mons Ferreus) azonosította számos lengyel kutató. Minderre 1. Ryszard Grzesik: Die Ungarnmission des Hl. Adalberts. In: ...The Man of Many Devices, Who Wandered Full Many Ways... Festschrift in Honor of János M. Bak. Ed. by Balázs Nagy-Marcell Sebők. Bp. 1999. 231., 237-238. 16. jz. 125 ÁKÍF 279., 280., 281. 126 DHA 1. 80. 127 ÁKÍF 321., 323., 325., 327-328. 128 Györffy Gy.: a 63. jegyzetben i. m. 221.; Uő: a 64. jegyzetben i. m. 181-182., 187. 129 L. a 102. jegyzetet. 130 Thoroczkay G.: a 95. jegyzetben i. m. 137-142. 131 Kristó Gy.: a 103. jegyzetben i. m. 13-16.; Uő: a 87. jegyzetben i. m. 91-92. XXIII
