Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház története
évvel ezután is élt és kalocsai érsek volt, amint ez kitűnik annak az oklevélnek a záradékából, mellyel Mátyás király a Bodrog megyében fekvő Aranyán birtokot Czobor Jánosnak juttatta:953 „Kiadva Krisztusban tisztelendő atyánk, Gábor úr, a kalocsai és bácsi egyházak érseke és ugyanazon Kalocsa örökös főispánja, udvari főkancellárunk kezével az Úr 1477. évében, június idusának 4. napján."954 Lajos tehát 1475-ben nem lehetett kalocsai érsek, mivel a megelőző és következő évben Gábor szerepel a királyi oklevelek záradékában. Lehet, hogy tévedés, vagy ugyanaz az eset, mint ahogy föntebb Jánosról és Juliánról mondtuk, ti. hogy a magyarok nem fogadták el. CCLXX. Mivel Pongrác temetésének leírásában a pfalzi gróf követe említést tesz a „kalocsai érsekről",955 ezen Gábor érseket kell érteni. Ez a temetés ugyanis egy évvel előbb, 1476. december 30-án zajlott le. Ugyancsak ő értendő akkor is, mikor az 1478. március 29-i budai országgyűlés 12. cikkelye szerint a „tisztelendő kalocsai urat" többekkel együtt bírónak teszik. A következő oklevél szerint azonban Gábor ezen év egészében már nem volt életben:956 „Mi a bácsi káptalan emlékezetül adjuk jelen levelünkkel, hogy Aracsai Lőrinc előttünk személyesen megjelenve érdemes coborszentmihályi Czobor János, Imre és Márton személyében ünnepélyes óvás és tiltakozás alakjában velünk kinyilváníttatni kívánta, miszerint, amint ők valóban megtudták, hogy nagyságos János, Zsigmond, Péter, György és Kristóf bazini grófok, a nevezett Czobor János, Imre és Márton Hetes nevű birtokát, továbbá Bánszáka nevű jószágát és Gergelyi, Szaka, Aranyán birtokrészeket Bodrog megyében, melyek királyi adományozás folytán őket illetik, néhai tisztelendő Gábor érseknek, urunknak és főpásztorunknak eladták, elörökítették és átadták, ugyancsak tisztelendő Gábor úr, érsekünk, halálos ágyán az említett Hetes birtokot, Bánszáka jószágot és a fenti birtokrészeket lelki üdvössége nyugalmáért végrendeletében a tisztelendő kalocsai káptalanra hagyta és bízta, a káptalan pedig tisztelendő urunk végrendelkezéséről a királyi felségtől jóváhagyást eszközölt ki és nyert is, most pedig ugyanaz a káptalan a fenti birtokotjószágot és birtokrészeket saját rendelkezése alá igyekszik venni, az előbb említett Czobor János, Imre és Márton sérelmére, jogaik nem csekély csorbítására és igen súlyos kárára. Ezért ezen óvás után... Kelt az Úr 1478. évében, a Szent Máté apostol és evangélista ünnepe utáni csütörtökön."957 A „néhai" szó Gábor neve mellett jelzi, hogy ő a fentiek írásakor, 1478. szeptember 24-én már halott volt.958 953 Kollonich-kéziratok. Aranyanra l. Csánki II. 192., 215-216. 954 Június 10. 955 Katona: História eritica XVI. 70. Itt Dengelegi Pongrác János erdélyi vajdának (1462-1465, 1468-1472, 1475-1476), Mátyás király anyai ági unokatestvérének a temetéséről van szó. 956 Kollonich-kéziratok. Az oklevélben említett birtokokra és az azokat érintő vitára l. Csánki II. 215-216. 957 Szeptember 24. 958 Gábor érsek a Kemény fia Lőrinc nádor (1267-1270, 1272, 1273) fiaitól származó Matucsinai család sarja volt. A família a XIV. században Zsigmond király ellenzékéhez, a Horváti-párthoz csatlakozott, s ekkor vesztette el a Baranya megyei Matucsinai (ma a horvátországi Moticina) is (amelyet majd az érsek vált vissza 1469-ben). Mátyás király hivatalnokai közé tartozott: 1468-1471 között Várdai István és Vitéz János fő- és titkos kancellárok mellett működött (valószínűleg a hivatal tényleges vezetését ellátva) alkancellárként (minderre l. Kubinyi: Államszervezet 81-97.), s egyidejűleg a királyi 251
