Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház történetének első része a mohácsi vereség előtt

kerületre oszlanak: felsőre, középsőre és alsóra. A székesegyházi főesperesség felső kerülete 9 plébániát számlál: Kalocsa, Bátya, Szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Foktő, Miske, Pataj, Sükösd; a középső 7-et: Akasztó, Császártöltés, Hajós, Kecel, Kiskőrös, Nádudvar, Vadkert; az alsó 12-t: Baja, Baracska, Bátmonostor, Béreg, Csatalja, Dautova, Gákova, Gara, Kolluth, Krusevlya, Szántóvá, Vaskút. A bácsi főesperesség felső kerületében 11 plébánia van: Apatin, Bezdán, Bresztovác, Doroszló, Kupuszin, Monostorszeg, Filipova, Priglevica-Szentiván, Szóna, Veprovác, Zombor; a középsőben 10: Bács, Bácsújfalu, Bogyan, Bogojeva, Hódság, Karavukovo, Novoszelo, Parabuty, Plaun, Rácmilitics; az alsóban 9: Bukin, Futak, Gajdobra, Újvidék, itt egy másik, örmény plébánia is van, Ókér, Temerin, Titel, Újpalánka. A tiszai főesperesség felső kerületében 11 plébánia van: Almás, Bikity, Borsód, Csávoly, Jankovác, Katymár, Madaras, Mária Teréziaváros, Mélykút, Szentiván, Felsőtataháza; a középsőben 11 : Bajmok, Bajsa, Csantavér, Csonoplya, Hegyes, Kernya, Kula, Nemesmilitics, Szivác, Sztanisity, Topolya; az alsó kerületben 8: Ada, Óbecse, Horgas, Ókanizsa, Martonos, Petrovoszelo, Zenta, Szenttamás. LIX. A kalocsai egyházmegye ezen 88 plébániáját betűrendben fogjuk bemutatni, hogy állapotukat könnyebben ki lehessen nyomozni és megismerni; azután leírjuk eredetüket, az egyházi épületek eredetét, anyagát, nagyságát, a kegyurát, a hívek számát, valamint mindegyik hely lelkipásztorának a rangját és nevét. 1.) ADA.159 A tiszai főesperesség alsó kerületében. 1756-ban még Zenta leányegyháza, mindössze 38 gyónásra képes lelket számlált. De 1760-ban anyaegyház lett, a Szentháromság tiszteletére szentelt templommal gazdagodott, vertföldből, 15 öl hosszú, 4 öl széles. 1762-ben 497 katolikus lakója volt. Hozzátartoztak Mohol és Petrova leányegyházak. 1767-ben magyar katolikus volt: 917, 1783-ban már 1780, 1794-ben 2652, 1798-ban 2793; ezeken kívül görög nem egyesült 1026. Mohol leányegyházban 24 katolikus, 1040 görög nem egyesült; a világi jogot ezen birtok fölött a tekintetes magyar kamara gyakorolja, amely szilárd kőből egy új, 25 öl hosszú templomot kezdett építeni 1793-ban. Befejezték 1797-ben. Joggal büszke a Szentháromságot ábrázoló oltárképére, melyet, minden művészi igényt kielégítve, egy bécsi festő festett. Adat egyesek Addának írják. Vályi tévesen a kettőt különveszi; a lakosok egy részét sem rutének (oroszok) - amint ő megjegyzi -, hanem rácok alkotják. A plébániát vezette: 1./ Egy ferences atya 1760-ban. 2.1 Boraviak András 1763-tól. 3./ Szabó János 1767-ben. 47 Székely Ferenc 1771-ben. 5./ Egerland István 1775-ben. 6.1 Kovács András 1778-ban. 1.1 Sudricz János 1782-ben. 2.) AKASZTÓ. A székesegyházi főesperesség középső kerületében. Templomát a Boldogságos Szűz születésének szentelve, 1744-ben kapta. 11 öl hosszú, s Patachich Gábor buzgóságának és bőkezűségének köszönhető. Magyar-szlovák tiszta katolikus vallású lakosainak száma 1738-ban 976, 1762-ben 1045, 1783-ban 1465, 1791-ben 1392, a Szent Imre leányegyházban 57, 1798-ban 1758 volt. Először Koháry-, azután 159 Ma Szerbiában. 53