Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház történetének első része a mohácsi vereség előtt
Illésházy-, most Batthyány-birtok, miután Mária Terézia gróf Batthyány József Györgynek adta hatalmas érdemeiért. Első lelkésze Hedri Boldizsár volt 1735-ben. 2.1 Szanóczki Péter 1737-ben. 3./ Fábri János 1739-ben. 4./ Huszti István 1739-ben. 5./ Kálóczi Márton 1743-ban. 6.1 Szecsányi János 1745-ben. 1.1 Fábri József 1763-ban. 8./ Sztankó Márton 1796-ban. 3.) ALMÁS.160 A tiszai főesperesség felső kerületében. Kamarabirtok. Eleinte vesszőből font temploma volt, Mária Magdolna tiszteletére, majd 1759-ben vertföldből és Szent Lőrincnek szentelve. Hossza 13 öl, szélessége 3 öl. Előbb maga is Szabadka leányegyháza volt, majd ő kapta meg e minőségben Bikity és Borsód falvakat. 1738-ban 384 katolikus volt itt, 1748-ban 50 pár, 1756-ban gyónni képesek 348, 1762-ben összesen 402; 1767-ben katolikusok, főképpen illírek161 632; 1783-ban 1400; 1791-ben illír, német és magyar katolikusok 2876, görög nem egyesültek 31, zsidó 30. 1798-ban 3450 katolikus. Lelkészek voltak: 1./ Maurovics Péter 1740-től. 2.1 Mattos Máté 1776. 3.1 Kuluncsics György 1789. 4.) APATIN.162 Bácsi főesperesség, felső kerület, kamarai város. Templomot kapott szilárd anyagból 1748-ban, a Boldogságos Szűz mennybemenetelének tiszteletére; hossza 24 öl, szélessége 6 öl. 1795-ben a Duna részéről fenyegető veszély miatt újat emeltek helyette egy magasabb helyen, melynek hossza 25 öl, szélessége 10 öl. A katolikusok száma - keverten németek, magyarok, illírek, szlovákok - 1756-ban 1379 gyónni képes; 1762-ben gyónni képes 1630, nem képes 693; 1767-ben együttesen 2751; 1783-ban gyónni képes 2507, nem képes 1304; 1791-ben összesen 3673; 1798-ban 5000. Plébánosok: l./Mikos Jakab 1750. 2.1 Soldan Simon 1758. 3./ Prucker Ádám 1790. 4./ Gerstner Lénárd 1799. 5.) BAJA. Város. Székesegyházi főesperesség, alsó kerület. Régebben Czobor, majd Lévai, végül Grassalkovich joghatóság alatt. Eleinte 2 plébániára oszlott. Az illír plébániát a ferences atyák vezették. Ennek 7 leányegyháza volt: Gara, Vaskút, Szentiván, Bikity, Katymár, Kákony, Pandúr. A magyarok és németek számára 1728-ban épült templom Szent Péter és Pál tiszteletére, azóta ismételten felújították, végül ízléses, márványt utánzó festéssel tették díszessé. Hozzátartoztak Bátmonostor és Csatalja leányegyházak. Mikor azonban ezek önálló egyházak lettek, továbbá a illíreket is egy plébános alá rendelték, helyükbe Kákony, Szent István, Istvánmegye leányegyházak jöttek. 1731-ben volt gyónásra képes hívő 330, a ferenceseknél 802. 1738-ban az összes katolikus száma 1268. 1748-ban az összes katolikus száma 1268, 1748-ban illír, magyar, német, szlovák együtt 1429; 1762-ben gyónásra képesek száma 1061, nem képesek 368; a ferenceseknél gyónásra képes illírek 853, nem képesek 195, görög nem egyesült 479; 1783-ban gyónásra képesek 4783, nem képesek 1020; 1791-ben katolikusok Baján 5109, Kákonyban 564, 160 Ma Bácsalmás. 161 Illíreknek nevezi Katona a korszak szóhasználatának megfelelően a délszláv bunyevácokat és sokácokat, de olykor az ortodox (görög nem egyesült) vallású szerbekre használja e népnevet. 162 Ma Szerbiában. 54
