Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház történetének első része a mohácsi vereség előtt
hovatartozású oronthai prépostságot Pázmány a bácsi egyházmegyéhez számítja.148 A világi Szent Ernye prépostságot Bodrog megyébe helyezi ugyan, de a szerémi püspökség tulajdonának tartja.149 De ezt a két dolgot sehogy se lehet összeegyeztetni, mivel a szerémi egyházmegye sohasem terjedt ki Bodrog megyére. Hogy nemcsak a szerémi püspökségben, hanem magában Szerem megyében volt, azért valószínű, mert a szerémi püspököt gyakran Szenternye püspökének is nevezik.150 LVII. A kalocsai egyházmegye egykori szerzetes lakóiról a már említett ágostonosokon, bencéseken, cisztercieken, premontreieken kívül alig lehet valamit kideríteni a régi emlékekből. Pázmány a domonkosrendiek közé számítja a coborszentmihályiákat.151 A királyi oklevelekből bizonyos, hogy Bodrog megyében létezett egy Coborszentmihály, de azt nem tudni, hol volt ez a hely.152 Ugyancsak Pázmány a pálos kolostorok közé sorolja153 a bodrogszigeti Szent Keresztről nevezettet, a Dráva folyó közelében, alapítási éve 1287. De ennél előbb alapították. Kitűnik ez a háj szentlőrinci egyház, 1282-ben kelt, föntebb tárgyalt okleveléből, amelyben András, kenézmonostori Simon fia Hattyas nevű halastavát a Duna szigetén lakó szentkereszti remetéknek adta zálogba. És ez a Bodrogszigeten levő kolostor nem lehetett a Dráva folyó közelében. Mert a Duna szigetén, melyet itt a szomszédos Bodrog város miatt neveztek Bodrogszigetének, nem mást kell érteni, mint ahol Kőszeg vára, a mai Batina állott. Ez a hely pedig nem lehetett a Dráva folyó közelében; idáig Bodrog megye Menyhért szerint Bács szomszédságában, Gajdobra mellett a XIII-XIV. században létezett a gediri prépostság (itt és Pázmány jegyzékében Gaidel), valójában Gédermonostora (Gedér) Fejér megye Duna-balparti részén feküdt. Szegeden a XIV. századtól premontrei apácakolostor működött (ez Szalánkeménről költözött ide). L. Erdújhelyi: Kalocsai érsekség 211-215.; Oszvald Ferenc: Adatok a magyarországi premontreiek Árpád-kori történetéhez. In: Művészettörténeti Értesítő 6 (1957) 231-254.; Hervay Ferenc Levente: Premontreiek. In: KMTL 558-559.; F. Romhányi: Szerzetesrendek 26., 34., 60. 148 Péterfy II. 277. Az 1479-ben létesült domonkos kolostorra l. Erdújhelyi: Kalocsai érsekség 225.; Harsányi András: A domonkos rend Magyarországon a reformáció előtt. Debrecen 1938. 87.; Koszta: Egyházi topográfia 63-64.; F. Romhányi: Szerzetesrendek 17. 149 Uo. 276. 150 Szenternye a tatárjárás (1241/1242) után Bánmonostorról (Kőről) a szerémvári (sirmiumi) Szávaszigetre (ma Sremska és Macvanska Mitrovica Szerbiában) áthelyezett szerémi püspökség székhelye volt. Az elnevezés az egykori Sirmium vértanú püspökének, Szent Iraeneusnak a nevére vezethető vissza. Szenternyével szemben, a Száva északi partján állt Szávaszentdemeter városa. L. Takács Miklós: Mitrovica. In: KMTL 460.; F. Romhányi: Szerzetesrendek 60. 151 Péterfy II. 279. 152 Coborszentmihály Zombor (Sombor, Szerbiában) környékén feküdt. L. Csánki II. 197—198. 153 Péterfy II. 383. Katona számos középkori, a kalocsa-bácsi érsekség területén fekvő ferences kolostort nem említ. A bácsi, a bánmonostorai, a Szerémségben fekvő frankavillai (nagyolaszi), a futaki, a kaboli, a küllődi (kölyüdi, kolluthi), a redneki, a szávaszentdemeteri, a szegedi, a szenternyei és zimonyi konventuális, Ш. obszerváns rendházakra l. Erdújhelyi: Kalocsai érsekség 220-224.; Karácsonyi János: Szent Ferencz rendjének története Magyarországon 171 l-ig. 1—11, Bp. 1923-1924. passim; Koszta: Egyházi topográfia 64-67.; F. Romhányi: Szerzetesrendek 10., 11., 25., 35., 38., 45., 54., 60., 61., 74. 51
