Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház történetének első része a mohácsi vereség előtt
örök hallgatást rendelt." Ezt a hallgatást azonban nem vették figyelembe. Új bizonyítékok kerültek napfényre, melyeknek hatására a peres halastavat a pálosoknak ítélték oda. Én azt gyanítom, hogy a Szent Kereszt apátság elnevezésre, amelyet Palma a kalocsai egyházmegye többi apátságai közé sorol, a pálosoknak ez a kolostora adott alkalmat, pedig hát a pálosoknak nem voltak apátjaik.124 Talán a szerémi tartományból, mely már nem tartozik a kalocsai érsekség körzetébe, kerülhetett ide a Szent Demeter apátság neve is. LII. Már biztosabbat közölhetünk négy világi prépostságról. Közülük az első a Szent Pálról nevezett bácsi prépostság, melynek ugyanaz az alapítója, mint a bácsi érseki egyháznak. Azt pedig már föntebb kimutattuk, hogy ezt nem Szent István - mint eddig széltében hitték - hanem Szent László alapította. Ez a prépostság egészen a mohácsi vereségig virágzott. Az 1332. évi pápai tizedjegyzékböl kiderül,125 hogy a bácsi káptalannak a következő tagjai voltak: a prépost névtelen, István olvasókanonok, Lőrinc éneklőkanonok, Gallus őrkanonok, Kozma, Albert, Márton, Domonkos, János mester, Dömötör, Benedek, István mester kanonokok. Ez a tizenkettes szám nem fejeződik ki a hiteles okmányokban, amelyekben az 1412. évnél ezt olvashatjuk: György prépost, Mátyás olvasókanonok, Imre őrkanonok, Tamás éneklőkanonok, Jakab székesegyházi, Mátyás szegedi és János szerémi főesperesek. Itt az őrkanonok megelőzi az éneklőkanonokot. De az 1436. évben már mögötte áll, a következő sorrendben: Tamás prépost, Márton olvasókanonok, István éneklőkanonok, Oszvald őrkanonok, János székesegyházi, György szegedi főesperes, aki ezenkívül általános helynök, Kelemen szerémi főesperes. Szeged tehát akkoriban a bácsi egyházmegyéhez tartozott, mint a szerémi tartomány is, melyet a mohácsi vereség után a török szállt meg. Buda visszafoglalásával elvették tőlük és attól kezdve teljes egészében a szerémi püspök egyházi joghatóságába ment át. Mivel ez a három főesperesség osztozott sorsban a bácsi káptalannal, egészen a mai napig nem tudtak helyreállni. Mikor a kanonokok visszatértek Kalocsára, a bácsi prépost címe újjáéledt Házi Györgyben, aki akkor lett éneklőkanonok. Utána Glózer Gábor, a kalocsai érseki egyház éneklőkanonokja lett bácsi prépost. Ez a kalocsai káptalannak 1764-ben visszaszerzett méltóság ún. határozott stallummal nem járt. Végül Mária Terézia elrendelte, hogy a kanonokok létszámát fölemelve, azok sorában az ötödik hely a bácsi kispréposté legyen.126 LUI. A másik prépostság a Szent Bölcsességről nevezett titeli vagy tituli, melyet Pázmány a Tisza és Duna összefolyásához helyez. Ettől azonban egy kicsit távolabb 124 A Baranya megyei bodrogszigeti vagy keresztúri pálos kolostorra, amely a pécsi püspökség területén feküdt l. Érdújhelyi: Kalocsai érsekség 215-216.; AMTFI. 326.; F. Romhányi: Szerzetesrendek 14. 125 Pray: Hierarchia II. 23-25. Még l. Rationes 174-175. 126 A XIII. század elejétől bizonyíthatóan működő bácsi érseki káptalanra l. Erdúj helyi: Kalocsai érsekség 141-150.; AMTF I. 212-214.; Koszta: Egyházi topográfia 47-48. A helységre még l. Csánki II. 136. Korai hiteleshelyi tevékenységét (1353-ig) Parlagi Márton dolgozta fel (kézirat, Szeged 1999.). Katona később részletesen tárgyalja a XVIII. századi kalocsai káptalanban címként megjelenő bácsi prépostság kérdését. 47
