Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház történetének első része a mohácsi vereség előtt
van. Palma a prépostság eredetét az 1156. évre viszi vissza, de hogy előbb is megvolt, kitűnik abból, hogy Lőrinc titeli kanonok volt az, akit II. Béla már 1138-ban saját káplánjának nevez. Ezt a prépostságot jogaiban megsértette Vencel cseh király, amikor a Tisza melletti titeli egyház Várkony nevű birtokát Kakas mesternek juttatta, 1301-ben.127 VI. Kelemen pápa ugyanezen században ezt a javadalmat Vilmos bíborosnak ígérte, a következő szavakkal:128 „Mivel a kalocsai egyházmegyében fekvő, Szent Bölcsességről nevezett titeli prépostság... remélhetőleg hamarosan megüresedik... mi, hogy a rád háruló kiadások terheit könnyebben tudd elviselni... fönntartjuk neked ezt a prépostságot, szigorúan megtiltva tisztelendő testvérünknek, a kalocsai érseknek (László) és kedvelt fiainknak ugyanazon káptalanban... hogy ezen fönntartásunk ellenére a nevezett prépostsággal bármi módon előzetesen rendelkezzenek... Kelt... október Kalendae-jének 18. napján,129 a 3. évben". A következő században, midőn 1464-ben II. Pius az esztergomi érsek joghatósága alá tartozó egyházakat számbaveszi, titelinek, másképpen erdődinek nevezi,130 talán Erdőd váráról, mely a Dunán túl, Verőce megyében van és némelyek a Szatmár megyei Erdőddel zavarják össze; még helytelenebb, hogy magát Titelt Bodrog megyébe helyezik, pedig a királyi oklevelek alapján bizonyos, hogy Bodrog megye hajdan nem Bács megye alatt, hanem fölötte terült el és határos volt Solt megyével, magában foglalva Apatint, Bezdánt, Baracskai, Baját, Jankovácot, Almást, Szabadkát, Zentát és az ezek között fekvő helyeket egészen Túrjáig. Titel tehát nem Bodrog, hanem Bács megyéhez tartozott. A század vége felé a titeli prépostságot erdődi Bakócz Tamás birtokolta és emiatt Várdai Péter kalocsai érsekkel némi vitája volt, amim ennek ahhoz intézett leveléből kitűnik. Az ő prépostsága alatt a társaskáptalan jövedelme egyenlő volt a bácsi érseki káptalanéval. Ez kivehető az 1498. évi 20. törvénycikkből, mely megparancsolja, hogy a bácsi káptalan, valamint a titeli prépost 50 lovast állítson ki.131 Mivel ebben egy szó említés sincs a kalocsai káptalanról, világos, hogy már akkor igen szűkös jövedelemmel rendelkezett. De ez mégis újjáéledt századunkban, bár a mohácsi vihar ezt is tönkretette, a bácsi és titeli azonban saját hamvába temetkezett.132 LIV. A harmadik prépostság volt a Szent Lőrincről nevezett haji, szintén világi. Pázmány megerősíti,133 hogy 1330-ban virágzott. De III. Ince pápa már 1212-ben tanúsítja:134 „...a kalocsai egyház részéről Jakab kalocsai és Hosmund szentlőrinci prépostok... az esküt letették." I. Lajos pedig megemlíti a haji Szent Lőrinc káptalan 127 Katona: História pragmatica II. 6. Az oklevélre még l. Anjou-okit. I. 67. sz. 128 Batthyan: Series episcoporum 42. L. Fejér: CD IX/1. 217. 129 1344. szeptember 14. 130 Péterfy II. 231. L. Theiner: Hungária sacra II. 682. 131 L.CJH J 000-J 526 606. 132 A Szent László öccse, Lampert dux által a XI. század utolsó harmadában alapított titeli prépostságra l. Erdújhelyi Menyhért: A titeli káptalan története. Zombor 1895.; Csánki II. 139-141.; AMTF I. 240-242.; Rokay Péter-Takács Miklós: Titel. In: KMTL 677.; Koszta: Egyházi topográfia 48.; F. Romhányi: Szerzetesrendek 68. 133 Péterffy II. 276. 134 Katona: História eritica V. 138. Az 1212. február 12-i bullára még l. Potthast 4378. sz. 48
