Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház történetének első része a mohácsi vereség előtt
szerint:'11 „Szegedről kiküldve, titokban, de lángoló buzgalommal intézték a keresztények vallási ügyeit. Ezért hitgyűlöletből gyakran üldözték őket; ettől kezdve a pusztákon húzták meg magukat de a híveket, sokszor álruhában is, mindenütt kísérgették, Isten igéjével és a szentségekkel erősítették őket. Mikor pedig a hitetlen törökök kutatták őket, a Ludas nevű birtokon az atyákkal együtt nyakik merülve a tóba, egész nap vártak és ha ellenséget láttak közeledni, fejüket is a víz alá dugták, szájukba nádszálat vettek, azon keresztül lélegeztek, éjszaka pedig végezték a lelkészi munkát." XLIX. Nehogy valamit elhagyjunk abból, ami Kalocsára vonatkozólag más iratokban található meg, szó szerint ideiktatjuk, amit Kazy az andocsi Szűzanyakápolnáról följegyzett:112 „Csodálatos - úgymond - nem tudom, igaz-e, amit az andocsi templomról a nép beszél. Mikor Kálvin eretneksége Kalocsa területére is eljutott, egy gonoszlelkű szektás a templomban keresett menedéket ökreivel, melyeket az oltárhoz kötött. Az égieknek nagyon nem tetszett ez a szokatlan meggyalázás, ezért a gonoszság megtorlásául a kápolnát égi erővel kiemelték alapjaiból és elvitték túl a Dunán; mikor egy kis időre egy réten letették, az ott szénát kaszáló emberek a szokatlan dologtól meghökkenve odafutottak és megadták neki a kötelező tiszteletet. Aztán, mire munkájukhoz visszatértek, a szent kőtömeget nem emberi kezek Andocsra vitték és a magas bodzafák közé rejtették." Hát ez a hiedelem arról a megszentelt épületről! De eddig minden biztos bizonyíték nélkül már régóta tartja magát és sokan beszélnek róla. És ha nem üres szóbeszéd, akkor Magyarországon van nekünk egy kápolnánk, melynek ama sok kegyelettel megszentelt lorettóival valami közös vonása van. Az biztos és megvizsgált dolog, hogy az andocsi kápolna szentélyének semmi alépítménye nincs és mégis annyi év óta áll. Ezenkívül az a része, melyről a nép azt tartja, hogy átszállították, a többi épületrésszel, melyet később a Szűzanya tisztelői tettek hozzá, egyáltalán nem tud egybeolvadni. Andocs Somogy megyében fekszik, a Balaton tihanyi félszigetének irányában, mely a benedekrendi szerzetesek monostoráról híres. És itt volt próbára téve Horváthnak és többi paptársainak jámborsága néhány éven át mintegy száműzetésben (körülbelül 1641-ben). Őket fölváltották a ferencesek, 1715 körül, létszámuk meg is szaporodott, úgyhogy a kegyes és jóságos anyához tóduló nép jámborságának készségesebben fognak szolgálni. 111 V. Fridrich: História... provinciáé Hungáriáé ordinis Minorum S. P. Francisci strictions observantiae. Kassa 1759. II. 208 112 F. Kazy: História regni Hungáriáé ab anno seculi decimi septimi primo ad annum ejusdem seculi trigesimum septimum. Nagyszombat 1737. V. 40. Andocsra l. Bárth János: A kalocsai búcsúsok egy laikus szokásáról. In: Ethnographia 85 (1974) 366-373.; Molnár Antal: Az andocsi jezsuita misszió (1642-1684). (Adatok a hódolt Dunántúl egyháztörténetéhez.) In: Levéltári Közlemények 71 (2000) 3-31. 43 ,
