Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház történetének első része a mohácsi vereség előtt
VIII. § Az egyházi elöljáróságok L. «^^^ennyi bajt, mekkora fölfordulást okozott Kalocsa városának és az egyházmegyének a mohácsi vereség, az elmondottakból eléggé kiviláglik. A szomorú helyzetből fakadó fájdalmat még növeli, hogy több apátságnak és prépostságnak, melyekkel hajdan ez az egyházmegye ékeskedett, még a nyomai is elenyésztek. Pázmány a nagyszombati egyházmegyei zsinat jegyzőkönyvének függelékében a kalocsai egyházmegye területén elsőként említi a Szűz Máriáról elnevezett ciszterci rendi Ábrán vagy Ábrahám apátságot,113 Bodrog megyében, amelyet Mózes, Magyarország nádora alapított testvérével, Sándor ispánnal 1270 körül. Az alapítók oklevele szerint két évvel később alapították:114 „Mi, Mózes nádor, soproni ispán, a kunok bírája; István ispán, Miklós ispán fia; Salamon mester, a király úr étekfogóinak kancellárja, Miklós ispán fia és Sándor mester, Sándor ispán fia, lelki üdvösségünkért mindenkinek tudtára adjuk, hogy átlátván minden dolog múlandóságát, egynémely lelki dolgot akartunk rendelni, bizonyos birtokainkat - melyeket alább ideiktatunk - az ábrahámi Boldogságos Szűzről nevezett monostornak adományoztuk, adtuk és neki átengedtük, örök és visszavonhatatlan birtoklásra; ti. a mi egész földünket és minden jogunkat, melyeket Ábrahámban bírtunk, kivéve a mi telkeinket; ezenkívül Alfalu nevű falvunkat és egy Váreleje nevűt; Csika és Kurd nevű falvunkat, ahol templomot is alapítottak, két ott épült malommal... ráhagytuk ugyanazon monostorra a szolgákat és szolgálókat, kiknek nevei... És mi, Mojs nádor, különösképpen ugyanazon monostornak ajándékoztuk a mi teljes részünket, ami Dalocsában van, a halastavakkal és egyéb tartozékokkal; a monostort pedig rábíztuk a ciszterci rendre. Hogy pedig ennek a mi adományunknak a sorát soha, semmikor ne lehessen visszavonni, jelen írással megerősítjük. Az Úr 1272. esztendejében." Más okmányokból kitűnik, hogy a Boldogságos Szűzről nevezett egyház a Dalocsa folyó mellett volt, amely a birtoknak a nevet adta, ez pedig Bodrog megyében feküdt. Jóllehet sem a falu, sem a folyó nem létezik már, de Bogyiszló mellett megvan a Dalocsa erdő, s nem messze Sükösdtől valami ősi kolostor nyomai látszanak.115 Ehhez az apátsághoz csatolja Pázmány a bélakúti apátságot a veszprémi egyházmegyében. De a kiadó figyelmeztet, hogy kalocsainak kell írni, és 1152-ben alapították. Palma Károly Ferenc ezt az egyházmegyei naptárban a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett vutai vagy untavölgyi bélakúti apátságnak mondja, és véleménye 113 Péterfy II. 274. 114 Másolatból. Az oklevél kiadását l. MES III. 707-708. 115 A Dombóvártól északra, a Kapós folyó mellett fekvő Ábrahám ciszterci rendi monostorára l. Hervay 47-52.; Koszta László: Ábrahám. In: KMTL 28. ;F. Romhányi: Szerzetesrendek 7. Az apátság Katona véleményével ellentétben a pécsi egyházmegye területén feküdt. 44
