Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház történetének első része a mohácsi vereség előtt

részt vette hatalmába.101 „E közben Salán vezér" - Anonymus szavai - „értesülve a magyarok erejéről és tetteiről, megijedt... Elküldte követeit a görög császárhoz és a bolgárok vezéréhez, hogy adjanak neki segítséget... Árpád vezér pedig és nemesei a Zagyva folyótól kiindulva... a Tisza partjához érve egészen Alpár mezejéig hatoltak. Salán vezér görög-bolgár segítséggel Titelből indulva Árpád ellen vonult lóháton... Összecsapott a két csatasor, erősen harcoltak egymással... Az említett Salán vezér pedig látva, hogy övéi gyöngék, futva elszökött és Nándorfehérvárra igyekezett, hogy életét mentse. Azután Árpád és nemesei innen tovább indulva egészen Titelig mentek, hogy a népet leigázzák. Majd Szalánkemén kikötőjéhez értek és az egész népet a Tisza és Duna között igájukba hajtották. Innen jőve a Bodrog vidékére értek, és a Vajas folyó mellett letáboroztak." VII. § Kalocsa XLV. «-^ehát ez az a manapság Vajasnak nevezett folyó, melynek északi partján Kalocsa, az érseki székhely fekszik. Látható itt a folyómeder, melynek kezdete Foktőnél, vége Bogyiszlónál van; valamikor jobban ki volt tisztítva, megbírta a hajókat, így nagy látogatottságot és forgalmat szerzett Kalocsának, a kereskedésre való alkalmassága és az itt kikötő hajók biztonsága miatt. Ez indította Szent Istvánt arra, hogy e helyen, amelyet az imént Árpád a Tisza jobb, a Duna bal partján végighaladva, a magyarok uralma alá hajtott, főpapi székhelyet alapítson. „Teljesen egyházi célokra való hely - mondja Bél102 - ugyanis távol van az emberi zsúfoltságtól, de azért mégsem kietlen pusztaság. Messze nyúló láthatár, amelyet itt a Duna vize, és erdői, eminnen a tág mezők tesznek kedvessé. Csak az a fájdalmas, hogy a Duna elég sűrű áradásai körülzárják és valahogy Velencéhez hasonlóvá teszik. Nem messze a Dunától fekszik a város, alatta kézzel ásott mederben folyik a Vajas (mintegy vájás). Gazdag halakban." Oláh így ír erről:103 „Megbízható férfiak mesélték nekem, hogy körülbelül ezer darab halat, csukát, sügért, pontyokkal vegyesen, melyeknek hossza fél könyök, de egy tenyérnyinél ritkán kisebb, itt és a szomszédságban egy dukátért vettek és az időtől függően most is lehet venni." Helyénvalónak tartom ezért a közmondást: A kalocsai érsek a halak istene. XLVI. Röstellem megvitatni itt egyesek különféle ostoba föltevéseit, melyekben a „Kalocsa" nevet egyszer a „Coletianus" népről, majd a kolosszus szobrokról valóként 101 32. fejezet. L. uo. 73. 102 Bél: Notitia II. 582. 103 A. F. Kollár: Nicolai Olahi... Hungária et Attila... Bécs 1763. 52. Még l. Nicolaus Olahus: Hungária -Attila. Edd. С Eperjessy-L. BSMRAe. Bp 1938. 20. 40