Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

Thoroczkay Gábor: Előszó

Wagner Károly-féle 1776. évi kiadásával tettünk). Ugyanez az elv fog vonatkozni a hamarosan megjelenő II. kötetre is, de ott lehetőség szerint azonosításra kerülnek a Katona által használt újkori, eredetiben Kalocsán őrzött, de nála még érthetően jelzet nélkül szereplő érseki és főkáptalani levéltári források is. Az általunk írt jegyzetek részben a szerző által sorjában közölt források hitelességével, történeti értékével kapcsolatos újabb állásfoglalásokat összegzik, ill. egy - a Katona-féle szöveg megértéséhez mindenképpen szükségesnek tűnő, általa viszont csak rövidén vagy tévesen tárgyalt - köz- vagy egyháztörténeti problémát világítanak meg. Minden egyes érseknél feltüntettük a reá vonatkozó fontosabb szakirodalmat (mint pl. Udvardy József érsekéletrajzainak vonatkozó oldalait), s magunk is bemutattuk pályájukat, helyesbítve, összefoglalva, olykor jócskán kibővítve a Katonától származó információkat. Az általunk írt kommentáranyaggal a mű így lényegében „párhuzamos életrajzok" gyűjteményévé vált. Az összes, nem „A kalocsai érseki egyház története" szerzőjétől származó információ a kötet jegyzeteiben dőlt szedéssel szerepel. (Itt jegyeznénk meg, hogy a jelen előszó korábbi oldalain olyan szakirodalmat is felhasználtunk, ami megjelenésének időpontja miatt a kommentáranyag elkészítésénél még nem állt rendelkezésünkre). Mind a Katona, mind a jelen sorok írója által írt jegyzeteknél alapelvként került alkalmazásra, hogy egynél többszöri idézés esetén az adott munka rövidítve jelenik meg a lábjegyzetekben (szerző mint pl. Koller, szerző és kulcsszó mint pl. Engel: Archontológia, avagy betűszó mint pl. DHA megadásával). Minden egyes rövidítés feloldása az egyes kötetek végén szereplő jegyzékekben található meg. A mű I. kötetébe illusztrációs anyagként a kalocsai érsekség első öt évszázadával kapcsolatos képek kerültek (középkori pecsétek, az érsekekkel kapcsolatba hozható kódexek egy-egy lapja, ill. az ún. I. és II. kalocsai székesegyház alaprajzai, régészeti feltárásból származó emlékei). A II. kötetben pedig javarészt az újkorból már szép számban fennmaradt érsekportrék fogják a képmellékletet alkotni. A középkori kalocsai főegyházmegye térképe azonban csak a II. kötetben kerül közlésre, más térképekkel együtt. Itt jegyezzük meg, hogy az I. és II. kötetnek közös hely- és személynévmutatója készül, amely érthető módon a II. könyv végén fog szerepelni. Végezetül szeretnénk köszönetet mondani azon barátainknak és kollégáinknak, akik a fordítás jobbá tételében, sajtó alá rendezésében, a történeti problémák feltárásában, a jegyzetanyagban szereplő szakirodalom összegyűjtésében, valamint a korrektúra javításában segítségünkre voltak: dr. Molnár Antal (ELTE ВТК Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék) és Rihmer Zoltán (PPKE JÁK Római Jogi Tanszék) egyetemi adjunktusoknak; középkortörténész-kollégánknak, Kis Péter könyvtárosnak (Magyar Országos Levéltár); valamint Szende László és Körmendi Tamás PhD-hallgatóknak (ELTE ВТК Történettudományi Doktori Iskola). Végezetül itt köszönjük meg Romsics Imre múzeumigazgatónak (Viski Károly Múzeum, Kalocsa) szíves támogatását, türelmét és sokoldalú együttműködési készségét. Budapest, 2001 júliusában Thoroczkay Gábor XXX