Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

Üdv az olvasónak!

Üdv az olvasónak! Ötven évvel ezelőtt, 1746-ban Horváth Mihály piarista szerzetes kiadta „A kalocsai és bácsi kánonilag egyesült érseki egyházak születése" című művét Budán. Ennek a műnek a megszerkesztésére már 1742-ben gondolt, amikor Kalocsán volt tanulmányi felügyelő és gróf Patachich Jánosnak, Gábor érsek unokaöccsének a filozófiatanára. De műve végén őszintén bevallja, hogy „neki, aki több dologgal van lekötve, éppen elegendő volt, hogy másoknak, nagyobbra törőknek, jegyzéket állítson össze". Ezt a jegyzéket Bél már régen ismertette (Notitia Hungáriáé novae historico-geographica III. 542-580.), az említett Horváth pedig kibővítve kiadta, de panaszkodik is, hogy a mű megírásához kevés adattal rendelkezett, ezért kísérletét - mint ő maga is kéri - a jó szándék jelének kell venni és egyáltalán nem szabad ócsárolni. Miután úgy láttam, hogy ezen anyakönyv sok tekintetben hiányos, amikor gróf Kollonich László, kegyelmes érsek urunk Kalocsára hívatott, megígértem neki, hogy amint „Magyarország oknyomozó történeté"-t befejeztem, összeszedem az írásos bizonyítékokat, hogy azon munka hiányait kipótolhassam. Kimentek a feledés homályából néhány érseket, azután hozzálátok a kalocsai egyház terjedelmesebb történetének megírásához. Adott szavamat most teljesítem. Miután Magyarország történetét egészen a múlt évig, egy részletes és egy összefoglaló előadásban megírtam; az összefoglaló rész három kötetben már kikerült a nyomdából; a részletes pedig, több kötetben, megjelenésre készen áll, de kiadását néhány akadály nehezíti. Mivel a földrajz a történelem szeme világa, először az egyházmegye határait vonom meg, hogy tudomásunk legyen az egyházmegye egykori lakóiról, ezekről rövid ismertetést adok, majd az ősi apátságok, prépostságok és a mai plébániák helyrajzát bocsátom a kalocsai érsekek életrajza elé. A plébániák állapotának biztosabb megismerésében nagy segítségemre voltak az ún. kánoni látogatások. Ezeket Csáky Imre alatt először Barbácsy Ferenc végezte az 1716., 1722., 1728. években, azután Fábri Jakab 1731-ben. Mindkettő váradi kanonok és ugyanezen kalocsai érsek általános helynöke volt. Patachich Gábor alatt az 1734., 1738., 1745. években, Csáky Miklós alatt 1748-ban, Klobusiczky Ferenc alatt 1756-ban, Batthyány József alatt 1762-ben és 1767-ben, Patachich Ádám alatt 1783-ban, Kollonich László alatt pedig 1791-ben és 1794-ben voltak vizitációk. Az azonos szempont szerint felvett jegyzőkönyvekből örömmel állapíthatjuk meg a plébániák és a plébániák híveinek szaporodását az egyházmegyében, csodálatosnak látszik, hogy ebben a nem egészen egy évszázadban ez a főegyházmegye több mint 70 plébániával gyarapodott. A földrajzi bevezetés után először a kalocsai érsekeket ismertetem a mohácsi vereség előtt, majd a mohácsi vész után, végül befejezésként az elhunyt és élő nagyobb és kisebb papok rövid életrajzát adom. Élj boldogul, jámbor olvasó, és mondj értem egy imát, míg élek, és ha majd hamarosan befejezem pályafutásomat. Kelt Kalocsán, 1798. november 8-án. 7