Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

Thoroczkay Gábor: Előszó

gimnázium világi tanára volt. Az egyházi iskolák 1948. évi államosítása után is megmaradt állásában, ahonnan 1968-ban vonult nyugdíjba. Később haláláig, 1975-ig Budapesten élt. Takács József nevét nemcsak a Kalocsa helytörténetével foglalkozó kutatók, érdeklődök ismerhetik, hiszen az irodalomtörténet-írásban máig jegyzett monográfiát írt a koraújkori Jézus Társaság-béli művelődés sajátos intézményéről, az iskoladrámákról (A jezsuita iskoladráma 1581-1773.), amely 1937-ben jelent meg Budapesten. Már a nyugdíj felé közeledő, az egész város által tisztelt és becsült pedagógusként fogott újból tudományos vállalkozáshoz: a Katona-féle érsekségtörténet lefordításához. A városi tanács megbízásából megkezdett munkát az 1960-as, 1970-es évek fordulóján fejezte be.156 Jelen sorok írója az 1990-es évek végén vállalta el Romsics Imrének, a kalocsai Viski Károly Múzeum igazgatójának felkérésére a három évtizede meglévő fordítás lektorálását, valamint előszóval és kommentáranyaggal való ellátását, s mostanra fejezte be az I. kötet munkálatait. (A II. kötet megjelenése - amelyben a munka oroszlánrészét társszerző vállalta magára - hamarosan várható). Maga a fordítás Takács József magas képzettségéhez, tehetségéhez illő színvonalú volt, komolyabb javításokra, egységesítésre csak az általa szemmel láthatóan kevéssé ismert középkori és koraújkori történeti szakkifejezéseknél (méltóságnevek, pénzegységek, jogi szövegek terminológiája stb.), a hely- és személynévanyagnál, valamint a klasszikus latintól eltérő grammatikai szerkezeteknél volt szükség. Ennélfogva azt kérjük, hogyha a fordítás olvasásában a kötetek használója örömét leli, akkor Takács József tehetségét dicsérje, ha pedig hibát talál, akkor a gondatlan lektor tevékenységét kárhoztassa. Sokkal összetettebb munkát adott a jegyzetek elkészítése. Az eredeti mű szerzője, a tudós kanonok maga roppant szűkszavú hivatkozásokkal dolgozott, ezért olykor komoly nehézséget okozott a rövidítésekkel teli lábjegyzetek azonosítása a felhasznált XVI-XVIII. századi szakmunkákkal, forráspublikációkkal. így az olvasó a latin eredetihez képest máris nyereséget könyvelhet el: a Katona István által használt összes forráskiadvány, lexikon, történeti alkotás a szerző nevével, a mű címével, megjelenésének idejével és helyével szerepel a lábjegyzetekben vagy a rövidítésjegyzékben. Az eredeti, általunk a fentiekkel kibővített Katona-féle lábjegyzetek a kötetben mindig álló szedéssel szerepelnek. A kiegészítő jegyzetek (kommentárok) lényegében a História metropolitanae Colocensis ecclesiae megjelenése óta eltelt két évszázadnak a kalocsai érsekséggel és annak főpásztoraival kapcsolatos kutatásait összegzik. A Katona által hivatkozott források (elbeszélő irodalom, oklevelek, pápai levelek) esetében minden egyes idézett kútfőnek megkíséreltük egy újabb kiadását (valamint annak a megfelelő oldalszámát) megadni. Az oklevelek, pápai levelek kapcsán - ha nem teljes szöveget közlő kiadások -, akkor legalább modern kivonatgyűjtemények (regesztakötetek) vonatkozó adatainak feltüntetését tűztük ki célként. Jó néhány alkalommal azonban nem sikerült a Katona által használt kiadásnál frissebbet találnunk, vagy azonosítanunk. Eredeti oklevélre, iratra csak elvétve hivatkozunk, s a mű latin változatánál korábbi időpontban, azaz 1800 előtt megjelent szöveggyűjtemények, kritikai editiók sem szerepelnek az általunk összeállított jegyzetanyagban (kivételt csak Váradi Péter érsek levélgyűjteményének 156 Takács József életrajzi adatait jórészt Asbóth Miklós kéziratából ismerjük. XXIX