Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

CCXLVII. Albert császár és király boldog Jakab panaszaira elvállalta védelmét és az ügyben a következő levelet intézte a kalocsai egyházmegyéhez:876 „Albert... híveinknek, a Krisztusban tisztelendő atyának, János úrnak, a kalocsai és bácsi kánonilag egyesült egyházak érsekének, egyházi és világi ügyekben való helynökeinek, továbbá országunk más bíráinak és jogszolgáltatóinak... A mi alázatos és kedvelt hívünk Marchiai Jakab testvér szerzetes beszámolójából... elég visszatetszéssel értesült a mi felségünk, miszerint vannak egyes emberek országunk területén, közelebbről Szerem és Valkó megyében és Kamonc városban, akiknek bűnös célzatú gonoszságától indíttatva különböző fajta sérelmekkel terhelték és zaklatták országunk azon hűséges lakóit, akik a katolikus hit terjedését az emberi kegynél többre tartották és ezért az említett Jakabhoz csatlakoztak, segítségükkel mellé álltak, aki hivatalosan az eretnek gonoszság nyomozásában tevékenykedik, egyszer az ilyen eretnekek rejtekeinek felkutatásával, másszor saját haladásának irányításával... nektek és mindegyik hívünknek a legszigorúbb utasítással megparancsoljuk, miszerint közületek egyáltalán senki ne merészelje az ilyenfajta alattvalóinkat, akik - mint az előbb mondtuk - a jelzett Jakabhoz csatlakoztak és fenti hivatalában segítették a ti törvényszékiek elé állítani, ellenben ki-ki közületek minden ellenük irányuló és bárki által kerülő úton indított vádemelést bocsássa felségünk vizsgálata és ítélete alá... Budán, a pünkösd utáni csütörtökön. 1439."877 CCXLVIII. Jakab védelmében a bírákhoz egyetemlegesen intézett rendelet után három hónappal ugyancsak a király külön írt János kalocsai érseknek:878 „Az eretnekek átkos gonoszságát, mely tudomásunk szerint ezen ország alsó részeinek nem egy lakosát károsan megfertőzte, minden Krisztusban hívő inkább kerülni szokta, mint védelmébe venni, továbbá minden Krisztust követő számára üdvösebb, ha az ilyen kárhozatos bélyeggel köztudomásúlag befeketített egyénnel szemben az igazságszolgáltatás erejével jár el, mintsem valamilyen eretnekségben megfogott felé közvetve vagy közvetlenül pártfogói arcot mutat. Ezért tehát nem kis mértékben csodálkoztunk, amikor nekünk beszámoltak arról, hogy te bizonyos Bálint szabót Kamoncról, akit a mi jámbor szerzetesünk, Marchiai Jakab testvér, boszniai helynök, az eretnek gonoszságnak az apostoli széktől kiküldött inkvizítora számos valószínű bizonyíték alapján az eretnekségben és az eretnekek pártfogásában vétkesnek talált és akit nemcsak ő, hanem a római szentegyház kúriája is elítélt ilyen vétekért, bizonyos három személy - talán éppen az ő párthívei - ostoba igazolása alapján felmentetted a nevezett vétek alól és egyházmegyéd minden embere előtt ártatlannak jelentetted ki Jakab testvér gyalázatára és sérelmére, mert tapasztalati tény, hogy ez a nagyhírű ember annyi jót tett országunknak az ő szentbeszédeivel, hogy nem lett volna szabad mások megbotránkozására bármelyik elítéltet egyszerűen és egyesek puszta kimentésére semmiképpen sem igazolni, az ő nevét meggyalázva, aki - úgy hisszük - csak megengedett dolgot cselekedett. Ezért hívségedet komolyan megkeressük és a legszigorúbban meghagyjuk, miszerint ezután és a 876 Katona: História eritica XII. 880. L. Fejér: CD XI. 264-266. 877 Május 28. 878 Wadding: Annales XII. 78. 231

Next

/
Oldalképek
Tartalom