Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház története
hanem hihetetlennek is látszik. Miklós az esztergomi metropoiitai székbe kerülve, azt kilenc éven át dicséretesen kormányozta és 1358-ban meghalt.747 38. DÉNES 1350-től CCXXI. °/ *S\t olyan labirintusba estünk bele, hogy aligha találnánk meg a kijáratot, ha a római kéziratok, melyeket gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök őexcellenciája oly előzékenyen bocsátott rendelkezésemre,748 nem nyújtanák felénk Ariadne fonalát. Ez a fonal csak a kövekezö néhány sor: „1350. január idusának 3. napján749 Miklós áthelyezésével az esztergomi egyházba Dénes zágrábi püspököt áthelyezték a kalocsai egyházba, VI. Kelemen pápaságának 8. évében." Tehát ebből megtudjuk, hogy Dénes előtt Miklós volt a kalocsai érsek és őt áthelyezték az esztergomi érsekségbe ugyanazon január 11-én, amelyen Dénest a zágrábi püspökségből áthelyezték a kalocsai egyházba. Tehát nem 1349-ben, amint a zágrábi kútfő mondja, amikor is szeptember 2-án a kalocsai szék üresedése alatt Miklós zágrábi püspök volt, amint a királyi oklevél bizonyítja.750 Ugyanez a Miklós ugyanezen évben kalocsai érsekké választva átadta helyét a zágrábi püspökségben Dénesnek, akinek egy hónapnál valamivel többet ad a zágrábi forrás. Meg 747 Miklós érsek, akit történeti irodalmunk Vásári előnévvel szerepeltet (bár korábban Szügyiként, s Monoszlói néven is emlegették) előkelő családból származott, apja Loránd fia Miklós erdélyi alvajda, anyja pedig Telegdi Csanád esztergomi érsek (személyére l. a 691. jegyzetet) nőtestvére volt. Pályája is nagybátyjához kapcsolódott: annak váradi püspöksége alatt váradi, esztergomi működése alatt pedig esztergomi kanonok, majd főszékesegyházi prépost volt. Magas kánonjogi képzettségéről is maradtak fenn adatok. A magyar püspöki karba a nyitrai egyházmegye fejeként lépett be (1347), majd zágrábi püspöknek (1349) kérelmezték, de ezt a tisztséget nem foglalta el. Kalocsai érsekké való megválasztásáról (posztulációjáról) egy adat maradt fenn (l. Theiner: Hungária sacra I. 775.), de pápai kinevezést e székre sem nyert. 1350. január 11-én - nagybátyja elhunytát követően - esztergomi érsek lett, e poszton haláláig (1358) állt. Személyére az újabb irodalomból még l. Bónis: Jogtudó értelmiség 34.; Udvardy: Kalocsai érsekek 214-216.; Csukovits Enikő: Vásári Miklós. In: KMTL 721.; Vásári (IV.) Miklós. In: MES IV. 25-29. 748 A korábban (l. a 726. jegyzetet) már idézett Batthyány-kéziratok gróf Batthyány Ignác (1741-1798) erdélyi püspök (1780-tól), neves könyvgyűjtő által részben még római tanulmányai (1763-1766) idején, pápai engedély alapján, részben pedig megbízottak (Dániel Imre) által másolt római levéltári anyagot jelentik, amelyek a szentszéki magyar vonatkozású történeti kútfők egyik legelső hazai feltárásának minősíthetők. Minderre l. Varjú Elemér: A gyulafejérvári Batthyány-könyvtár. Klny. a Magyar Könyvszemle 1899[-1901]. évfolyamából. Bp. 1899[-1901]. 24-25. A püspök életére és tevékenységére összefoglaló jelleggel l. Bíró Vencel: Gróf Batthyány Ignác (1741-1798). Emlékezés születésének kétszázéves évfordulóján. Erdélyi Tudományos Füzetek 127. Kolozsvár 1941.; Jakó Zsigmond: Batthyány Ignác, a tudós és tudományszervező. In: (Jő: Társadalom, egyház, művelődés. (Tanulmányok Erdély történelméhez). METEM-könyvek 18. Bp. 1997. 359-382. 749 Január ILA pápai levelet, amellyel Dénes zágrábi püspököt áthelyezik a kalocsai érseki tisztségbe l. Theiner: Hungária sacra I. 777-778. 750 Katona: História eritica IX. 579. L. a 737. jegyzetet. 209
