Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

CXCVII. Társai a pápától egyenesen hazatértek. István érsek a zágrábi püspökkel Nápolyba utazott Károly Róbert nagyapjának üdvözlésére. E közben Bonifáctól levélbeni meghagyást kapott, hogy a Károlyra vonatkozó kihirdetett döntését Magyarországon és a Csehországgal szomszédos helyeken közhírré tegye. Társával együtt erőltetett menetben hazatért és a következő levélben jelentette a pápának, hogy akaratát végrehajtotta:661

„Krisztusban szentséges atyánknak és urunknak, Bonifác úrnak... István, Isten és az ő kegyéből kalocsai érsek és Mihály, ugyanannak kegyéből zágrábi püspök... Szentséged hozzánk intézett levelét, éppen, mikor útra készültünk Magyarország felé, Nápoly körül teljes tisztelettel, engedelmességgel, alázattal és megbecsüléssel vettük, amint illett... Boldogságod meghagyásának odaadó és alázatos gyermeki hódolattal engedelmeskedni akarván, miként az fogadott kötelességünk, bár csekélységünk Magasságod utasításait méltóképpen végrehajtani nem képes, mindketten személyesen hirdetésed és határozatod sorát és értelmét néhány helyen, ahol a háborgó ország állapota és az ellenpárt ármányossága engedte, kihirdettük és ünnepélyesen közhírré tettük, s másokkal szabályosan kihirdettettük és közzététettük, miként az erről készült tanúsítványokból, melyeket külön követünkkel - aki jelen levelünket is viszi -alázatosan Szentséged lábaihoz helyezünk, Szentséged világosan megértheti. Ezért Szentséged előtt leborulva esedezünk, miszerint, ha az előbbiekből valami kimaradt volna, vagy nem egészen megfelelően végeztünk volna, kegyeskedjék kimenteni bennünket e tekintetben. Kelt Vaskán, a zágrábi egyházmegyében, szeptember idusának 5. napján, 1303-ban, az I. indictióban."662 CXCVIII. Mivel Gergely esztergomi választott [érsek] és István kalocsai érsek is Károly pártján állottak, közös buzgalommal hirdették ki Erdélyben is a pápa parancsát:663

„Gergely, Isten és az apostoli szék kegyelméből az esztergomi és fehérvári egyházak választott [érseke], István ugyanabból kalocsai érsek, nemkülönben az összes többi magyarországi püspökök, valamennyi erdélyi nemesnek és papnak őszinte szeretetünket az Úrban. Úgy hisszük, hogy nem maradt titokban előttetek, miszerint András király halála után, de előtte is, Magyarország inogni kezdett. Ez András halála után még kézzelfoghatóbban kitűnt, mert az egymással viszálykodó főurak, más-más akarattól vezetve különböző hercegeket hoztak Magyarország kormányzására, továbbá, hogy az egyik vagy másik rész a maga érdekében behozott herceget megkoronáztatta. Nem kételkedünk, hogy ezt tudjátok. Hasonlóképpen nem kételkedünk, hogy tudjátok azt is, hogy az ilyen koronázások miatt minő választófal emelkedett az ország lakói közé. De az isteni kegyelem, amely minden egyes dologban könyörületesen és jóságosan 661 Katona: História eritica VIII. 57. L. Anjou-okit. I. 443. sz.; Theiner: Hungária sacra I. 404-405. 662 Szeptember 9. 663 Katona: História eritica VIII. 59. Az oklevél valószínű kelte 1303. június 26.-szeptember 7. közé tehető. Az iratban említett pápai követ Niccolao Boccasini ostiai és velletri-i bíboros püspök, a későbbi IX. Benedek pápa (1303-1304), Gergely esztergomi választott érsek pedig a magyar történetírásban Bicskei előnévvel szereplő esztergomi választott érsek, apostoli kormányzó (1298-1303) volt, az Anjou-ház III. András-kori "szálláscsinálója "(vö. még a 644. jegyzethez tartozó kútfővel). L. Anjouokit. 1. 417. sz.; Fejér: CD VIII/1. 133-135. 185