Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

szokott rendelkezni, túláradó jóságában ezen vezetőjétől megfosztott ország iránt, jóságos szemeit körülhordozva megvilágította Bonifác úrnak, a szent római egyház legfőbb papjának szívét és a megvilágított szív szemeit felnyitotta, aki buzgó gondosságában, együttérezve az ország nyomorúságával, miután megtudta az egyes hercegek megkoronázását, a másik koronázást Károly király úr személyében - melyet az esztergomi egyház főpapja végzett, mint olyan, akinek a koronázásra joga van és senki másnak rajta kívül - hagyta jóvá és jóváhagyva megerősítette, a másikat pedig megsemmisítette, nekünk pedig meghagyta, hogy egybegyűlve ezt a jóváhagyást és a római egyház megerősítését az egész országnak hirdessük ki, az ország összes lakóit vegyük rá, hogy ugyanazon király úrnak, Károlynak, mint az ország szabályszerűen megkoronázott urának, engedelmeskedjenek, hűséges szolgálataikat neki és ne másnak ajánlják föl, az ellenkezőket pedig kiközösítéssel és tilalommal szorítsuk az engedelmességre. Ezért mi, a szent római egyháznak tartozó engedelmességgel a bíboros úr által a kihirdetésre rendelt helyen összejöttünk, kértük a Szentlélek kegyelmét, majd megbeszélést tartva az ország báróival és számos nemessel, a király urat, Károlyt, egy akarattal az ország urának neveztük meg, egyúttal azokra, akik vonakodnak a hűségesküt letenni Károly királynak, kihirdettük a kiközösítést, mint egyénekre vonatkozót, a közösségekre pedig, mint amilyen a tiétek, vagy a városok és szabad községek, melyek az ellenpárttal tartanak és nem akarnak Károly királynak engedelmeskedni, jóllehet a mi vagy mások beszámolójából megbizonyosodtak erről a kihirdetésről, egyházi tilalmat hirdettünk ki. Ezért jelen soraink tekintélyével buzdítjuk közösségeteket, hogy félretéve minden habozást, amely eddig céltalanul lekötött benneteket, hűséges szívvel engedelmeskedjetek uratoknak, Károly királynak, nehogy engedetlenségiek miatt beleessetek a tilalomba, melyet a pápai követ úr és a mi tekintélyünkkel hirdettek ki. Egyébként nektek, papoknak erősen meghagyjuk, hogy ezt az általunk kihirdetett tilalmat plébániátok híveinek engedetlensége miatt kötelesek vagytok erősen szem előtt tartani abban az esetben, ha azok még nem jelentették volna ki Károlyt, Magyarország szabályosan megkoronázott királyát saját uruknak, azután tüstént a jelen sorok vivőinek jelenlétében e célra kijelölt alkalmas küldöttek által a mi urunkat és uratokat, mint természetes urukat keressék fel, hogy a királyt megillető, de eddig megtagadott jogokat teljes egészében rendelkezésére bocsássák. Jelen levelünket közösségeteknek küldtük meg, ellátva Gergely úr esztergomi választott [érsek] és István úr kalocsai érsek pecsétjével, aki az imént tért vissza a római kúriától." Mivel István kalocsai érsek ez évben jött haza Rómából, Gergely esztergomi választottat pedig ebben az évben gyilkolták meg, ezt a keltezés nélküli levelet sem ezen év elé, sem utána nem lehet tenni. CXCIX. Gergely választott esztergomi érsek helyére, akit a Colonnák Itáliában meggyilkoltak, Mihály zágrábi püspök került, aki a Károly-párt megszilárdítása érdekében, a kalocsai érsek és számos magyar főpap és főúr egyetértésével, a következő szerződést kötötte Rudolffal, Ausztria hercegével:664

„...Mihály, Isten kegyelméből az esztergomi szent egyház érseke, István a kalocsai érsek, Péter, az erdélyi, Tivadar, a győri, Miklós, a boszniai, János, a nyitrai egyházak püspökei, Ugrin mester, Amadé 664 Uo. 77. L. Anjou-okit. I. 644. sz; Fejér: CD VIII/1. 160-161. 186