Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

hercegek, több más fejedelemmel együtt Bécsben tartottak 1298-ban.643 Szilárdan ki is tartott András király mellett a pártoskodókkal szemben, amit mutat a következő évben készült oklevél:644

„...Én Imre, Isten irgalmából váradi püspök, mint ügyvivő, András úr a magyarok jeles királya, János úr Isten kegyelméből kalocsai érsek, az ottani káptalan, s mindkét érseki tartomány, ti. az esztergomi és kalocsai egyházai minden más főpapjának és székesegyházi káptalanjának, az egész magyar királyság minden bárójának és összes nemeseinek nevében és megbízásából az apostoli székhez fellebbezek az alább megjelölt sérelmekben, igaz és szükségszerű ügyekben, küldötteket kérelmezek és sürgősen kérek. Ugyanis mikor ebben az évben király urunk, András, János úr kalocsai érsek, a két érseki tartomány, ti. az esztergomi és a kalocsai püspökei, valamint Magyarország bárói és nemesei a múlt évben meghirdetett rendezés rendje szerint a béke és az ország állapotának újjáalakítása, az egyházi szabadságjogok sérthetetlenségének visszaszerzése érdekében az ország központjába, Rákos mezejére, Buda városa mellett országgyűlésre összejöttek, többek közt külön megtárgyalták és gondozásba vették az esztergomi egyház békéjét és ugyanazon egyház megválasztott érsekének [Gergely] nyugalmas helyzetét... G. mester, az említett választott, a saját, e célból készített levelével magát az esztergomi és fehérvári egyházak kormányzójának és az apostoli szék követének jelentette ki... az ország fent nevezett főpapjait... Veszprémbe hívatta, a hitetlenek és az országbéke háborítóinak kellős közepébe, egy veszedelmes és mindenképpen gyanús helyre... Ezért tehát... az apostoli székhez fellebbezek ezen irattal ..." CXCIV. Miután III. András 1301 elején meghalt, Magyarország két pártra szakadt. Míg mások Károly Róbert ügyét karolták fel, János kalocsai érsek nemcsak Vencel cseh király mellé szegődött, hanem azt meg is koronázta.645 Helyesen állapítja meg Thuróczy, hogy János még ebben az évben meghalt, ami kitűnik VIII. Bonifác646 "november idusának 6. napján, pápaságának 7. évében"647

kelt leveléből, melyben a kalocsai egyház betöltését az apostoli széknek tartotta fenn. Bonifác Károly Róbertnek kedvezett. Hogy mennyire zokon vette János érsek cselekedetét, Miklós apostoli követhez intézett levelében fejezte ki:648

„...Hiteles beszámoló alapján tudomásunkra jutott, hogy tisztelendő testvérünk a kalocsai érsek - ha ugyan tisztelendőnek lehet nevezni, amennyiben a beszámoló megfelel a tényeknek - a mondott ország néhány püspöke és egyházi elöljárója és bárója kíséretében olyan vakmerőségre és kilengésre vetemedett, vagyis inkább olyan őrültségre jutott, hogy kedvelt fiunkat Vencelt... ténylegesen, mert jogilag nem tehette volna, Magyarország királyává koronázni merészelte... Nem akarjuk és nem is vagyunk kötelesek a nevezett érsek ilyen 643 Uo. 1186. Katona által idézett forrás az osztrák évkönyv bécsi folytatásának 1298. évi bejegyzése, ahol János nevének említése nélkül „kalocsai püspök"-ként szerepel. L. Gombos 790. 644 Uo. 1220. L. Fejér: CD VI/2. 201-207. Az oklevél 1299. július 6-án kelt. 645 Katona: História eritica VII. 6., 7., 8. Thuróczy tudósítását l. Thurocz: Chronica 142-143.; a XV. századi lengyel történetíró Jan Dlugoszét pedig l. Dlugosz: Annales IX. 17. 646 L. Potthast 25085. sz.; Anjou-okit. I. 106. sz.; Theiner: Hungária sacra 1. 390. 647 1301. november 8. 648 Uo. 13. L. Potthast 25080. sz.; Anjou-okit. 1. 89. sz.; Theiner: Hungária sacra I. 388. 181