Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

hírével ékeskedett, amint II. András király 1208. évi levele tanúsítja:366 „A boldog emlékezetű Saulnak, Kalocsa akkori érsekének, aki Isten és az emberek előtt szent és ártatlan életéért a legjobban ajánlható." A Héderváriak ősi családjából származott, származásának jelességét életszentséggel tetézte, úgyhogy a halála után történt számos csoda miatt többször folyt tárgyalás a szentek sorába való iktatásáról. CXIV. Ilyen lelkületű volt Saul érsek. Ezért III. Ince pápa szívesen és elég gyakran vette igénybe szolgálatát az egyházat érintő ügyek szabályos elintézésében. így elsősorban az Imre király és András herceg közt támadt viszály megszüntetése végett őt, továbbá Ugrin győri és Domonkos zágrábi püspököt küldte ki és a következő levélben parancsolta meg, hogy két főpásztor, András pártfogói, ellen vizsgálatot indítsanak:367 „Saul kalocsai érseknek, Ugrin győri és Domonkos zágrábi püspöknek... Mivel mindazok, akik Andrással, a mi Krisztusban kedvelt fiunknak, a magyarok jeles királyának testvérével, valamiben közösködtek... boldog emlékű Cölesztin pápa utasítása értelmében... a kiközösítés bilincsének szorításába kerültek, N. és A. a kiközösítés és apostoli tilalom után nevezettel tudatosan érintkeztek, tanácsban és segítségben részesítették, sőt még istentiszteletet is szándékoztak tartani... Mivel tehát az ilyen szándékos vakmerőség kísérlet Isten megsértésére és az apostoli Szentszék megvetésére, azt büntetlenül nem hagyhatjuk és nem is vagyunk kötelesek, testvérünknek az apostoli irat által szigorúan megparancsolva meghagyjuk, miszerint a fenti dolgokban szigorúan kinyomozva az igazságot, ha a dolgot ily módon találtátok, nevezett N-t és A-t nyilvánosan kiközösítettnek jelentsétek ki... Kelt Lateránban, január kalendae-jének 3. napján."368 CXV. Ugyancsak az 1198. évnél kell ismertetnünk ugyanazon pápa egy másik levelét, amelyet N. préposthoz és a kalocsai kanonokokhoz intézett:369

„A falvak tizedeit, a kalocsai tizedkerületben a kisebbik Zumuzcuét, Eszterét; az ókori tizedkerületben Cseretyését, Váradét, Kengyét és Kengyét, amely Ipoly prédiuma, Szalontáét, Városét, ltodét; a bodrogi tizedkerületben Lovászét, Bőét, Bánét, az úrnő prédiumáét [Asszonyfalváét], Kőkúthetényét; a kamarási tizedkerületben Egresét, 366 Pray: Hierarchia II. 49. L. uo. 236. sz. 367 St. Baluzius: Innocentii III epistolarum libri XI. I—II. Párizs 1682. I. 294. L. Potthast 508. sz.; Theiner: Monumenta Slavorum I. 4. III. Ince pápa (1198-1216) leveleinek kiadása napjainkban is folyik: Die Register Innocenz' III. Texte und Indices. Bearb. v. О. Hageneder et alii. I—VIL (1198-1204/1205). Publikationen des Historischen Instituts beim Österreichischen Kulturinstitut in Rom. Abteilung 2: Quellen: Reihe 1. Graz-Köln-Rom-Wien 1964-1997. 368 1198. december 30-án. Az oklevélben említett N. Nicolausszal (Miklóssal), Zára érsekével, A. pedig Annával, Spalato érsekével azonos. Imre király (1196-1204) és öccse, András herceg (a később 1205-1235 között uralkodó II. András király) küzdelmére l. Kristó: Magyarország története 1258-1271.; Szabados György: Imre és András. In: Századok 133 (1999) 85-111. 369 Katona: História eritica IV. 508. L. Potthast 279. sz. Az érsekség által a káptalannak adott tizedjövedelmet szolgáltató helységek neveit az ÁMTF alapján közöljük (II. 443., I. 727., 730. 732., 722., 727, 732.. 720., 723., 714,, 709., 708., 723., 219., 239., 227., II. 434., 426., I. 722., I. 717., II. 437., 432., I. 728.). A helységek több mint fele nem élte túl a tatárjárást (l. uo. I. 720.). 111