Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

13. MIKÓ 1149-től XCIX. í->/

ray nem állítja, csak elfogadja, hogy Muchia egyenlő Mikóval, azaz Mihállyal.

319 Minthogy azonban Muchia már 1142-ben érsek volt, Mikó pedig 1148-ban még budai prépost, nyilvánvaló, hogy Muchia nem azonos Mikóval. Mikót II. Géza Miskának nevezi, mikor megerősíti az óbudai egyház jogait:320 „...Miskának, ugyanazon hely prépostjának kérésére... a megtestesülés 1148. évében." Schmitth állítja,321

hogy „1149-ben Mikó kalocsai főpásztor, nemrég budai prépost királyi oklevelet eszközölt ki káptalanja részére." Ha ez tényleg megvan a Hevenesi-kéziratokban - amint a szerző állítja -, akkor Mikó érsekségének kezdetét Prayjal együtt nyugodtan helyezhetjük ugyanazon évre és Mikót szabályosan elkülöníthetjük Muchiától, aki ekkor már hét éve viselte az érseki címet. II. Géza oklevelében olvassuk az 1156. és 1157. éveknél:322 „Mikó kalocsai érsek." Viszont a következő, 1158. évnél Márton érsek után a püspökök közt sorolják föl.323

Hát ki hitetné el magával, hogy akit az előző években érseknek láttunk, most ettől a méltóságtól megfosztva a püspökök sorába helyezték vissza? Ragaszkodnunk kell ahhoz, amit föntebb már elfogadtunk, miszerint könnyebb dolog érseknek püspök címet adni - mivel valójában minden érsekség püspökség - mint a püspöknek érsek címet. Az említett oklevelet Géza akkor adta ki, „mikor Bácson ünnepelte a húsvétot." Tanúként szerepeltek: „a bácsi kanonokok: Obsa dékán, Ézsau éneklőkanonok, Cseke, Benjámin áldozópapok, Jonathan, Azarin, Latinus és a többi kanonokok. A várjobbágyok közül: Sampa, Suga, Sokron, Sermes, Othmos." C. Ugyancsak Mikó bácsi érsek nevét olvashatjuk IV. István oklevelében, amelyben a zágrábi püspököt megerősíti Dombra birtokában:324 „...az

ország főembereinek, úgymint Mikó bácsi érsek, Makár pécsi püspök (e néven a második), Henrik bodrogi ispán jelenlétében, az 1163. évben." Szánalmas állapota volt Magyarországnak ebben az évben, amikor IV. István Manuél görög császárt hívta be, hogy III. Istvánt elűzhesse a trónról. A császár Bácsra érkezését Kinnamos egykorú görög író a következőképpen írja le:325 „A följebb eső részen átkelve a Dunán egy Pagatzion nevű városba érkezett. Ez a szerémi föld székvárosa. Itt lakik ama nép főpásztora." Ez utóbbi szavakból kitűnik, hogy Du Fresne hibásan értelmezi a Pagatzion szót Pozsegára, amely sohasem volt főpásztori székhely. Ha figyelembe vesszük a 319 Pray: Hierarchia II. 6. 320 Katona: História eritica III. 594. L. Reg. Arp. 77. sz. Az oklevélben „ Micu " névformával szerepel a prépost. 321 Schmitth: Archiepiscopi Strigonienses 21., 62. 322 Katona: História eritica III. 663. és 667. L. Reg. Arp. 84. és 85. sz. 323 Uo. 685. L. Fejér: CD II. 148.; Reg. Arp. 93. sz. Az oklevél hamis. 324 Uo. IV. 43. L. uo. 102. sz. 325 Velencei kiadás 101. L. Moravcsik 221. 101