Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház története
Kozma, István püspökök." Ez a Fábián, bizonytalan székhelyű püspök, kevéssel utóbb az első bácsi érsek lett.274 4. ALBERT LXXXII. *^^ogy meddig élt Dezső, mikor tette le a püspöki feladatokat, bizonytalan. Pray az 1096. évnél sorolja föl, mint kalocsai püspököt. De úgy látszik, Schmitth Miklós vezette félre, aki Szent László 1093-ban kelt oklevelét, melyben Dezső kalocsai püspökként szerepel, az 1096. évnél idézi.275 Bizonytalan tehát, élt-e Dezső 1096-ig. Horváth Mihály úgy véli,276 hogy Dezső után egyesült a bácsi egyház a kalocsai érsekséggel, így a bácsit a kalocsaival összekeverve, Dezső utódjául megteszi Fábiánt, akiről mi majd kimutatjuk, hogy ő kezdte meg a bácsi érsekek sorát. Ennél az Albertnél pedig jegyzetben adja,277 hogy „...az Esterházyak ősi, a magyarok közt háborúban, békében kiváló családjából származott, aki csanádi püspökből, érdemei elismeréséül, a kalocsai érseki méltóságba emelkedett. Ezt mutatják a hírneves Esterházy-nemzetség kiváltságainak emlékei egy oklevélben, melyet Szent László magyar király a családnak engedélyezett." Pray szerint278 őt ki kell hagyni a kalocsaiak közül, mert sehol sem találta említését és a nevezett szerző nem jelölte meg forrását. De nagyon is megjelölte, hivatkozva Szent Lászlónak a család számára engedélyezett oklevelére, melyet ugyan se ő, se én nem láthattam, de miért nem lehetne megbízni benne? Azt azért nem hiszem, hogy kalocsai érsek volt, de hogy kalocsai püspök miért ne lehetett volna, arra nem találok megfelelő magyarázatot. Hiszen utódát Ugolint, ugyanazon szerző - hibásan - szintén érseknek mondja és ez egyáltalán nem lehet ok arra, hogy ne lehessen a kalocsai püspökök között. LXXXIII. Mivel az Esterházy-nemzetség tettei és tisztségei alapján egyébként is a legjelesebb, továbbá már régen is több főpásztorsággal és ma is kettővel ékeskedik, költött és fölszedett díszekre egyáltalán nem szorul rá, azért nem hihető, hogy Szent László ama oklevelét, melyben Albert előbb csanádi, majd kalocsai főpásztorként szerepel, koholni akarta volna. Albert atyja Lajos, nagyatyja Pál volt, akit az a Szent 274 Dezsőt - a fenti adatok alapján - a harmadik, név szerint is ismert XI. századi kalocsai érseknek tekinthetjük, aki 1064 körüli időktől 1090 tájékáig állhatott egyháza élén, s meghatározó súlyú szereplője lehetett Salamon, I. Géza és Szent László uralkodásának (1064-1095). Az a tény, hogy a kútfők — miként közvetlen utódait is - többször püspökként emlegetik, összefügghet azzal, hogy nehezen szilárdulhatott meg a második magyar érsekség helyzete a hazai egyházszervezetben (az esztergomi érsek, de maga a pápa is vitathatta metropolitai jogkörét). Az érsek személyére még l. Mályusz-Kristó: Commentarii I. 349-350. ; Udvardy: Kalocsai érsekek 33-39. 275 Schmitth: Episcopi Agrienses I. 44. 276 Horváth: Natales 19. 277 Uo. 21. 278 Pray: Hierarchia II. 4. 90
