Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

Adalbert keresztelt meg, aki a keresztény név tiszteletét elsőnek ültette bele e nemes fajba. Mikor Esterházy Imrét Magyarország prímásának nevezték ki és az érseki méltóság jelvényeivel 1727-ben fölékesítették, a nagyszombati jezsuita kollégium egy könyvet ajánlott neki: „Az egyházi és világi téren, háborúban és békében, mindenkor legjelesebb Esterházy-nemzetség kiváló hősei" címmel. Itt első helyen van a mi Albertünk, akinek méltatásából legyen szabad egynémely dolgot kiemelni és ide beleszőni: „Vajon az Esterházyak erénye neveltetésük gyümölcse vagy természetük ajándéka volt-e, azon Albert után elgondolkozhatunk. Nagyatyja, Pál, áttért a keresztény vallásra, s majdnem tegnap kezdett Krisztus aklának tagja lenni, máris pásztorbot nagyságúra nőtt az unoka erénye, alig tanult bárány lenni, már mint pásztor oktatott... Szent László püspöknek nevezte ki, egyik a másik előtt a szentség hatalmas példája volt... az a városok ellenségeit, ez a lelkek bűneit taszította le birtokukról..." Hogy mikor kezdte, mikor végezte, egyformán bizonytalan előttünk.279 5. UGOLIN LXXXIV. ^^golin pályájának kezdetét Szentiványi 1102-re, Pray 1103-ra helyezi. Ennek az időrendnek azonban semmiféle forrását nem tünteti föl. Úgy látszik, Schmitthet követte, aki mindezt így koronázta meg:280 „Olvasom, hogy Ugolin 1103-ban, mint kalocsai püspök segítőtársa volt az esztergomi érseknek Máté veszprémi püspök és Péter szentmártoni apát között fölmerült per elsimításában." Jegyzetben pedig közli II. Paschalis levelét 1102-ben Ugolin kalocsai érseknek címezve, amelyet Kollár saját oklevéltörténetében ismertetett azzal, hogy későbben tűnt szemébe. Kollár dicsérte magát, hogy ezt a levelet elsőként tulajdonította Ugolinnak. A következőt írja:281 „Az első és hírhedt viszály Kálmán királyunkkal 1102-re esik, mégis eddig csak nagyon kevesen ismerték. Ugyanis II. Paschalis levele, amely ennek emlékét megőrizte, sokáig ismeretlen volt a tudósok előtt, bár sokat forgatták kezükben és olvasták. Ez ugyanis az, amely megvan a dekretálisok választásról szóló IV. fejezetében, de hamis felirat alatt. Mert a címe: »a palermói érseknek«, a más példányokon lévő lapszéli jegyzet figyelmeztetésére, amit számos császári példány igazol, a polemoniói, vagy kölni érsekeknek tulajdonítottam... A kiadó tévedését vagy hibáját elsőnek vette észre és 279 A soha nem létező „Esterházy" Albertet azon 1092-re datált, durva, újkori oklevél-hamisítvány teszi meg kalocsai főpappá, amely az Esterházy-család Attilától való származásáról és címerének bővítéséről szól. Talán nem véletlen, hogy Katonát éppen ezen aulikus, katolikus arisztokratacsalád állítólagos sarja esetében hagyta cserben kritikai érzéke. Az oklevél kiadását és kritikáját l. Fejér: CD I. 488-490.; kritikájára még l. Udvar dy: Kalocsai érsekek 44. 280 Schmitth: Episcopi Agrienses I. 54. Az Ugolint kalocsai püspökként említő oklevélkivonaíot máig Schmitth Miklós munkáiból ismerjük, s különösen a Hartvik-legenda kutatói foglalkoztak vele, hiszen Ugolin mellett még szól Arduin(=Hartvik?) győri püspökről is. L. DHA 335. 281 Kollár: História diplomatica 107. 91