Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház története
hadjáratra a besenyők adtak okot, akik Bolgárfehérváron keresztül jőve átúsztatták a Zava, azaz Száva folyót, majd a zsákmányt és a foglyokat saját földjükre hajtották. A király és a herceg, abban a véleményben, hogy ezek a rablók e részen nem tudnának Magyarországba bekalandozni h belgrádi várparancsnok beleegyezése nélkül, „összejöttek Zalánkeménben... alászálltak a Száva környékére Nándorfehérvár irányában... átmentek, a magyarok és a bolgárok határterületeit megszállták." Hogy a magyarok békésen összejöhettek Zalánkeménben, mely a Szerémség egyik városa, hogy ellenség nem mozdult ellenük, hogy Belgrád irányában letelepedtek és a Száván átkelve elérték és elfoglalták a bolgárok határterületeit, mindez igen valószínűvé teszi, hogy ez a Száván inneni, szerémi terület alájuk tartozott, amit egyébként is állítottunk. Abból a perből pedig, melyet István pécsi püspök Dezső kalocsai püspök ellen indított, teljesen bizonyos, hogy 1093-ban a kalocsai püspök egyházi joghatósága alá tartozott. LXXXI. Ez volt hát az a per, amely minket arra a nézetre vezetett, hogy a bácsi egyházmegye megalapítójának ne Szent Istvánt, hanem Szent Lászlót tartsuk.270 Mivel ugyanis nem a bácsi, hanem a kalocsai püspöknek volt pere a Szerémségben egyházmegyéje határai miatt a pécsi püspökkel, számunkra ez a legmeghatározóbb érv arra, hogy a szerémi terület 1093-ban a kalocsai egyházmegyéhez tartozott és akkor bácsi egyházmegye még nem létezett. Mert Koller észrevétele szerint271 „ezen az oldalon csak a bácsi egyházmegye lehetett volna határos a pécsivel, azért Dezsőnek először a bácsi egyházmegyét kellett volna elfoglalni és így lehetett volna megkísérelni a pécsibe való behatolást." Ezt azonban hihetetlennek tartotta és ezért nem talált más kiutat a nehézség megoldására, mint, hogy kijelentse: „...a somogyi oklevélmásolat leírója... Dezső kalocsait írta a bácsi Fábián helyett." Ez a nehézség megoldásának erőszakolt útja, amit a nevezett szerző annál könnyebben elismert, mert kevéssel előbb engem figyelmeztetett,272 hogy „tartózkodjam a régi oklevelek olvasatának helyesbítésétől." Hogy én ezt megcsináltam, később nyíltan tagadta. Nemrég pedig hozzám intézett barátságos levelében, igazságszeretetéhez híven, visszavonta, amit a bácsi Fábián helyett lemásolt kalocsai Dezsőről írt és elismerte, hogy bácsi egyházmegye a kérdéses időben még nem létezett, hanem Szent László nem sokkal azután állította föl. Szent László idevonatkozó szavai:273 „...ugyanis Dezső, a kalocsai szék püspöke, aki egy bizonyos részen annak határai megsértőjének nevezhető, különféle kifogások, cáfolatok után megkérdeztetvén vallásának hitére bevallotta az igazságot... Az Úr megtestesülésének 1093. évében... Hitelesítők voltak Fábián, 270 Szent László csak áthelyezhette Bácsra a kalocsai érsekség központját, ill. egy második székvárost jelölhetett ki ott a főegyházmegye főpásztora számára. L. Kristó: Vármegyék 450-451. Vö. még az előszóval. 271 Koller 1.173. 272 Uo. 164. 273 Uo. 172. L. DHA 289-290. Az oklevelet egy 1090 előtti hiteles diploma felhasználásával hamisíttathatta a XIII. század első felében a pécsi püspök, hogy megszerezze a kalocsai érsek alá tartozó szávaszentdemeteri görög apátság feletti fennhatóságot. Az oklevél kritikájára még l. Györffy: Szávaszentdemeter 91-94. 89
